Mi is a zene? - IV.
Az egyesített hangköztáblázatok
Most pedig -amint azt a Pénzes-féle módszertanban megszokhattuk-, a teljesség igényével lépünk fel és szakmai ujjgyakorlatként felvázoljuk a zenei rendszerünkben lévő összes hangközt az összes lehetséges hangnemben!
Ez a felvázolás a Mi is a zene? című fejezetcsomag konszonanciával foglalkozó részeinek bővítése. Nem oly nagy feladat ez, elvégre az ehhez szükséges táblázatok már régesrég rendelkezésre állnak.
Amint az már említésre került, a klasszikus zeneelmélet a hangközöket a dúr skála szerint határozza meg. Ez leginkább a zongora klaviatúráján válik átláthatóvá...
...hiszen rajta nem is kell érintenünk fekete billentyűt a hangközök pontos meghatározásához. Egyúttal jelzem, hogy a hangközök nem érnek véget oktávnál (a dúr skála 8. hangjánál, innen az elnevezése), hanem 13. hangjáig folytatódnak:
-
C - C - prím
-
C - D - szekund
-
C - E - terc
-
C - F - kvart
-
C - G - kvint
-
C - A - szext
-
C - H - szeptim
-
C - C' - oktáv
-
C - D' - nóna
-
C - E' - decima
-
C - F' - undecima
-
C - G' - duodecima
-
C - A' - tredecima
Egy hangköz meghatározását azonban pontosítanunk kell: mi értelme a prím hangköznek, hiszen itt 2 hang azonos egymással (például C - C)?
Nem sok, ez igaz, de szólhat 2 hang különböző hangforrásból, különböző hangszerekből, zeneelméleti kifejezéssel élve különböző szólamokban is. Ráadásul frekvenciaaránya (1:1) a kiindulópontja a további hangközmegállapításoknak.
Az alábbi hangköztáblázatok tehát megmutatják a temperált kvint-kvartkörben lévő összes hangközt az összes lehetséges hangnemben, azaz 6 kereszt 6 bé előjegyzésig.
Pénzes László