Ádám, az első zenei zsenitől a mai temperált hangrendszerig XVI.
A normál zenei A hang
Bármelyik hangsorképző alapelv szerint építjük fel hangrendszerünket, mindig is lesznek benne kisebb-nagyobb, korrigálásra szoruló hangolási anomáliák. A zeneelmélet évezredei nagyobbrészt ezen anomáliák toldozásával-foldozásával vagy éppen ezek elkerülésével teltek el. A fő és megoldhatatlan probléma azonban az, hogy a zenei hangok a különböző hangnemekben különböző hangközviszonyban állnak egymással, nincs tehát egy olyan egyetemes hangolási mód, amely egyszerre biztosít kristálytiszta hangzást minden hangnemben.
A megnyugtató megoldás a kompromisszumok kötése, erről szól az európai gyökerű temperált hangrendszer találmánya, amelyet ma már az egész nyugati kultúrkör átvett.
Ahhoz, hogy a temperált hangrendszerben a megfelelő hangpozíciókat ki tudjuk számolni, először egy megfelelő kiindulópontot kell találnunk. Ez a felismerés azonban sokáig nem volt evidencia; még a temperált hangrendszer bevezetése után is léteztek különböző hangolási módok, akár egy országon belül is, amelyek közös zenéléskor bizony komoly gondokat okoztak.
Nyilvánvaló, hogy ennek a kiindulópontnak egy mindenki által elfogadott, konkrét zenei hangnak, akusztikailag nézve egy adott rezgésszámnak kell lennie. Fontos, hogy lehetőleg egész szám legyen, hiszen minden viszonyítások alapját képezi. Ez mostanában 440 Hz, neve normál zenei A hang, másnéven kamarahang.
Helye a zongorán...
...és a standard hangolású gitáron (az OSIRÉ-vel villámgyorsan felvázolva):
A normál zenei A hang nem volt mindig 440 Hz. Az elmúlt 300 év során többször változott, legtöbbször felfelé módosították. Tekintsünk át a normál zenei A hang problémája köré szervezett zenei konferenciák évszámait, amelyek bizony nem voltak mentesek komikus mozzanatoktól:
-
1788 - Párizs - 409 Hz
-
1789 - Bécs - 429 Hz - a nagy francia forradalom mindent elsöpört, még a párizsi, egyértelműen abszolutista kamarahangot is 20 Hertz-cel.
-
1850 - Bécs és Berlin - 442 Hz - újabb forradalmi hangulat, a kamarahang árfolyama az egekben.
-
1858 - Párizs - 435 Hz - forradalom utáni letargia, pontosan 7 Hz-cel lefelé.
-
1885 - nemzetközi - 435 Hz - Kosztolányi Dezső születésének évében összegyűlt zenészek nem jutottak dűlőre a kamarahang megváltoztatását illetően, bár hangvillákat, metronómokat és kiöregedett másodhegedűsöket vagdostak egymáshoz.
-
1939 - nemzetközi - 440 Hz - Figyeljük az utolsó évszámot! A II. világháború kitörésének évében összesereglett zenetudósok két bécsi szelet között, nyakukon Adolf Hitlerrel azon vitatkoztak, hogy maradjon-e a kamarahang 435 Hz vagy növeljék-e meg 5 Hertz-cel.
A mostani kamarahang egyértelműen magasabban van a régieknél. Ebből az következik, hogy a klasszikusok (Mozart, Beethoven, Bach) mesterművei garantáltan minimum 1 félhanggal lejjebb szóltak az akkori időkben.
A normál zenei A hang mp3 formátumban letölthető a Letöltések című fejezetből, vagy meghallgatható itt 15 másodperc hosszúságban...
vagy megnézhető itt:
Pénzes László