Ádám, az első zenei zsenitől a mai temperált hangrendszerig IIa.
Általános zeneelmélet - hangszerspecifikus zeneelmélet
Hangszerspecifikus zeneelmélet
A legtöbb zeneoktatási anyag nem tesz különbséget általános és hangszerspecifikus zeneelmélet között. Ez azt jelenti, hogy általánosabb zenei összefüggéseket is egy adott hangszeren magyaráz meg, tipikusan ilyen "szemléltető" hangszer a zongora. Szerintem itt az idő, hogy most pótoljuk ezt a hiányosságot!
A 2 fogalom közti különbséget rögtön egy jellemző példán keresztül világítom meg. Adva van egy C-dúr skála.
Ez a kijelentés már önmagában fikció, amely kijelentés belső (zenei és zeneelméleti) összefüggései, sőt már maga az elnevezés is évezredek folyamán sokszor változott.
Úgy tűnik, hogy csakis a masszív alapot adó, európai temperált hangrendszer elterjedésével rögzültek azok a zenei szokások-eljárások, amelyek addig sokkal képlékenyebbek voltak. Az általános, de mai elterjedtsége okán nyugodtan mondhatjuk globális temperált hangrendszerből kialakult zeneelméletben a C-dúr skála kizárólag az alapként felhasznált hangrendszerből vezethető le (amely egyébiránt nem biztos, hogy az európai temperált). Eme levezetés után a C-dúr skála voltaképpen egy konkrét zenei frekvencia-sorozat lesz, ennek temperált értékeit az alábbi 2 fejezet tartalmazza:
Még mindig a globális-általános (temperált) zeneelméletnél vagyunk, hiszen a zeneelmélet ennek a sorozatnak betűket adott azonosítóul. A végeredmény:
C-D-E-F-G-A-H
Lehetett volna ez az azonosítás jóval logikusabb is, de most nem erről van szó, ez így sikerült. A felállított skálának van egy belső szerkezete is:
2 egész – 1 fél – 3 egész – 1 fél
Ez a belső szerkezet csakis erre a skálára jellemző, lényegében ez ad neki fő azonosítást, nem pedig a benne szereplő hangelnevezések vagy a skálanév. Ugyanakkor vegyük észre, hogy maga a belső szerkezet is a globális-általános (temperált) zeneelméletből következik, csakis abból vezethető le.
Hangszerspecifikus zeneelmélet
Csak most (és nem előbb) lép be a képbe a hangszercentrikus-hangszerspecifikus zeneelmélet, hiszen ennek a feladata az, hogy megmutassa, miként csapódik le egy „globális-általános” C-dúr skála egy adott hangszeren. A választ mindannyian tudjuk: minden hangszercsoporton nagyjából más és más módon.
Egy jó hangszeroktatási anyagnak tehát mindkettőt, a globális-általános és a hangszerspecifikus zeneelméletet tartalmaznia kell, még pedig egymástól elkülönítve olyan módon, hogy a magyarázatokat mindig az általános zeneelmélettel szükséges kezdeni.
Pénzes László