Skálavariációk Ib.
A skálavariációk matematikája
012 és fordítottja (inverze) 210
0123 és fordítottja (inverze) 3210
01234 és fordítottja (inverze) 43210
A skálavariációk az alapskálák (tágabb értelemben bármilyen skála) ritmikai, egyúttal dallamvariációit jelentik és az OPRE nevű, saját gyártmányú skálarendszerező és variációs programmal együtt meg fogják adni a mesterszintű gitárjátékhoz szükséges tudás 70-80 százalékát. A Pénzes-féle módszertanból logikusan következik, hogy előbb-utóbb (technikailag) bármit képesek leszünk lejátszani, illetve ha ez nem sikerül, akkor nem lesz felróható a módszertan hibájának.
Én minden elém beülő tanítványnak elmondom a következőt:
"Véleményem szerint a skálavariációk a leghasznosabb zenei objektumok, ezen meggyőződésemen nem tudok és nem kívánok változtatni. Én nem ismerlek téged, ennek ellenére a szavamat adom arra, hogy ha végigcsinálod azt, amit feladok, akkor előbb-utóbb bármit lejátszol és nem maradnak sötét, lefedetlen zeneelméleti foltok a zongorán. Szerintem ez a kettő a legfontosabb, a többi részletkérdés. A skálavariációknak egyetlen hátránya ismert: rettentő unalmasak. Tehát elsősorban türelem és elszántság kell. Ha ezzel Te rendelkezel, akkor nyertél, ha nem, akkor hosszabb távon veszítettél, de lehet, hogy másban is..."
Nos, az eskü (és az őszinteség!) eléggé megfontolandó dolgok, ha nem ismerjük a másik felet, jelen esetben a tanítvány személyiségét. Ennek ellenére én felvállalom, mert gitároktatói "szent meggyőződéseim" egyike azon felismerés, hogy a skálavariációk megadják az áhított szólótechnikai tudás zömét. Ebből nem tudok engedni, mert látom pontosan az ellenkezőjét is: nevezetesen a skálavariációk hiányának következményeit. Ebben az esetben ugyanis lényegében nincs sem technikai, sem zeneelméleti fejlődés vagy csak nagyon hézagosan, vagy ami a legrosszabb: az hibákkal lesz teli.
A kezdetekkor, a skálavariációk módszertanának megírásakor (2004-2005) a képletek tisztán zeneiek voltak. Ez elég volt egy jó darabig, ám rendszerezésüknél már érezhetővé vált, hogy nincs bennük belső, logikai rendszer. Ehhez jött még egy fontos, alapjában véve matematikai felismerés:
mi volna, ha egy képletből kihoznánk az összes lehetséges variációs mennyiséget?
De ne szaladjunk annyira előre, előtte gondosan olvassuk el az alábbi levezetést!
A skála önmagában való lejátszása még nem skálavariáció:
Mi lehet a legegyszerűbb skálavariáció?
Ez egyébként már egy hangszerspecifikus megközelítés, hiszen egyáltalán nem biztos (sőt egészen bizonyos), hogy nem minden hangszeren lesz ugyanaz a skálavariáció a legkönnyebben lejátszható. Ennek oka, hogy a hangszerek különböző felépítésűek és hangképzésűek.
Ennek ellenére az alábbi kezdés még viszonylag közös lehet a fő hangszercsoportokon, itt elsősorban a zongorára és a húros hangszerekre gondolok.
A skálavariációk matematikájának alapelve nagyon egyszerű: egy tetszőlegesen kiválasztott skála minden egyes hangjához 1 növekvő számsor van hozzárendelve. Például C-dúr skála esetében ez a hozzárendelés így néz ki:
-
C - 0
-
D - 1
-
E - 2
-
F - 3
-
G - 4
-
A - 5
-
H - 6
Ez az OPRE nevű, saját gyártmányú skálarendszerező és variációs program fő működési alapelve.
Tehát a legegyszerűbb kezdés, hogy játsszunk a skálában minden hangot kétszer, a hangokat egymással összekötve, azaz legato.
Alapozáskor nem a sebesség a lényeg, hanem a kidolgozottság!
Tegyük ezt külön ujjrenddel, kezdetben 1. és 2. ujjakkal, hogy kigyakoroljuk ezt az egyszerű ujjrendi váltást is. Ennek célja, hogy ha gyorsan kell játszanunk külön hangokat 1 billentyűn, nehogy "beragadjanak" a hangok. Nézzük meg ezt a skálavariációt kottába illesztve, majd videón:
Vegyük észre, hogy a skálavariáció voltaképpen egy jellemző dallamképlet (egyfajta tömörítési algoritmus), amely végigvonul egy adott, voltaképpen bármilyen skálán.
Ebből következően nem is kell lekottázni az egészet, módszertanilag elég az önmagára jellemző képletet megjeleníteni.
Ezt neveztem el 1 ciklusnak...
...hiszen ez a képlet (00) 1 ciklus után már ismétlődik.
Abban a pillanatban, hogy már nem hosszú kottában, hanem ciklusokban gondolkodunk, többféle felismerésre juthatunk:
-
a dallamképletek (ciklusok) vizuálisan átláthatókká váltak és ezáltal jelentős mértékben könnyebbé vált katalogizálásuk, rendszerezésük,
-
mivel rövid képletekkel dolgozunk együtt, könnyebb őket továbbgondolni, sőt bizonyos matematikai absztrakcióknak is alá lehet vetni.
Mivel fentebb a skálahangokat már párosítottuk 1 növekvő számsorral, ezért elég csupán 2 kijelentést tennünk:
-
végy egy C-dúr (vagy bármilyen) skálát,
-
és játsszd le 00 skálavariációval!
Van tehát már 1 db skálavariációnk. Ezt elméletileg képesek vagyunk gyakorolni:
-
mind a 7 alapskálában,
-
mind a 12 dúr hangnemben,
-
mind a 12 moll hangnemben,
-
mind a 12 harmonikus moll hangnemben,
...azaz a 7 alapskálát nem beleszámolva 3 x 12 = 36 gyakorlási lehetőségünk adódott, bár jelzem, hogy a minél több fekete billentyű bevonása és a b előjegyzéses hangnemek bonyolultabb ujjrendje miatt ez azonnal nem fog menni.
A 00 skálavariáció voltaképpen 2 hang 1 hangmagasságon, ezért továbbvariálása nem lehetséges. A következő lépés csakis a 2 hang 2 hangmagasságon történő variációja lehet. Először vázoljuk fel őket matematikailag...
-
00
-
01
-
10
-
11
...majd absztrakt, kottafejszerű ábrázolásban:
A lehetséges variációs összmennyiség kombinatorikai képlet, annak ismétléses variáció-sorozata. Általános megoldása:
Mivel 2 hangot 2 hangmagasságban variáltunk úgy, hogy a hangok ismétlődése megengedett volt, a képlet alapján a 22 számítással 4 a végeredmény. Most nézzük meg, hogy miként tudjuk ezen felismeréseket kamatoztatni a Pénzes-féle zongora módszertanban!
-
Az első variáció (00) valójában az ismertetett skálavariáció. A későbbi felvázolások esetében mindig ez a "0..." képlet lesz a kiindulási alap.
-
A 2. variáció (01) felhasználható.
-
A 3. variáció (10) felhasználható.
-
A 4. variációval (11) nem tudunk mit kezdeni; tulajdonképpen az is ugyanaz, mint a 00, csak a következő hangmagasságról indul. Technikai szempontból haszontalan és eldobtuk. Ez később általános eljárás lesz.
A fenti egyetlen ötletből lett tehát 3 db skálavariációnk. Ez 3 x 36 = 108 olyan gyakorlási lehetőséget jelent, amit bármikor tovább tudunk gondolni és logikus módszertani egységet alkot. Tud még a Tisztelt Olvasó követni?
Előre a forradalmian új felismerésekig!
Lényegtelen kottában ábrázolni, így videóban mutatom meg a második skálavariációt is C-dúr alapskálában:
Észrevehetjük benne a folyamatosan ismétlődő ciklust...
...amely végigvonul a kiválasztott skálán.
Mi lehet a következő lépés? Természetesen 10.
A következő skálavariációs képletnél válnak el a különböző hangszerspefikus módszertanok egymástól. A húros hangszerek esetében itt tripla (000) skálavariáció jön, a belőle származtatott 8 db skálavariációból...
-
000 (tripla)
-
001
-
010
-
100
-
011
-
110
-
101
-
111
...2 már bizonyos okok miatt haladó ujjrendű. Nézzük meg például az 110 skálavariáció zongoracentrikus megvalósítását:
Ez még nem volna baj, de zongora esetében -annak más architektúrája miatt-, vannak ennél sokkal könnyebben lejátszható skálavariációk is. Lássuk tehát tovább ezeket!
012 és fordítottja (inverze) 210
További ujjrendi lehetőségek:
-
1-2-3
-
2-3-4
-
3-4-5
0123 és fordítottja (inverze) 3210
További ujjrendi lehetőségek:
-
1-2-3-4
-
2-3-4-5
01234 és fordítottja (inverze) 43210
Pénzes László