A zongora hangtartománya

 

A klasszikus zeneelmélet a zeneileg felhasználható szinte teljes hangtartományt -amelyet leghatékonyabban a zongorán tudunk megvizsgálni-, különféle (nem logikus módon) elnevezett oktávtöredékekre osztja, ezek alább kerülnek ismertetésre.

 

A fehér billentyűs C-dúr skála C-D-E-F-G-A-H-(C) hangokból áll; a pirossal jelölt egyvonalas C hang (261,62 Hz) a klaviatúrán és az ötvonalas zongorakottában a következő:

 

Az egyvonalas C hang az ötvonalas zongorakottában

  A kottában a 2 hang ugyanazt a C hangot (261,62 Hz) jelöli!

 

Az egyvonalas C hang a zeneileg felhasználható hangtartományt láthatóan 2 részre osztja, ezt a kotta basszuskulcs (bal kéz) és violinkulcs (jobb kéz) formájában mutatja. A 2 hangtartomány között pótvonalak segítségével természetesen vannak átfedések, zenei átjárások. Ugyanitt jelzem a temperált hangrendszerünk fő referenciahangját, amely A hangként jelenleg 440 Hz. Ez a nevezett C hangtól jobbra az 5. fehér zongorabillentyű.

 

 

A klasszikus zeneelmélet felosztott oktávszegmensei a következők.

 

Szubkontra-oktáv

Minden komolyabb zongora vagy pianínó rendelkezik ezzel a 3 hanggal, többek között az én Roland digitális zongorám is.

Klasszikus zeneelméleti jelölésük: A2 - H2

 

 

Kontraoktáv

Klasszikus zeneelméleti jelölésük: C1-D1-E1-F1-G1-A1-H1

 

Nagyoktáv

Klasszikus zeneelméleti jelölésük: C-D-E-F-G-A-H

 

Kisoktáv

Klasszikus zeneelméleti jelölésük: c-d-e-f-g-a-h

 

Egyvonalas oktáv

Klasszikus zeneelméleti jelölésük: c1-d1-e1-f1-g1-a1-h1

 

Kétvonalas oktáv

Klasszikus zeneelméleti jelölésük: c2-d2-e2-f2-g2-a2-h2

 

Háromvonalas oktáv

Klasszikus zeneelméleti jelölésük: c3-d3-e3-f3-g3-a3-h3

 

Négyvonalas oktáv

Klasszikus zeneelméleti jelölésük: c4-d4-e4-f4-g4-a4-h4

 

Ötvonalas C hang

Hátra maradt még 3 hang, amelyik a legfelső négyvonalas oktáv felett helyezkedik el. Ezek hangzása azonban már igazi verébcsipogás. Klasszikus zeneelméleti jelölésük: c5 - cisz/desz5 - d5. Ezek közül zenei rendszerünk legmagasabb hangja a pikkoló ötvonalas D hangja 4699 Hz rezgésszámmal (d5- D8).

 

Hát, ha elmerengünk mindezek felett, igazából nem az optimális megnevezés-csomag. Egészen kusza, ahogyan a nagy-, és kisbetűk, valamint azok az indexelt kis számok váltogatódnak egymással, az oktávnevekről nem is beszélve. A magam részéről soha nem tudtam, de talán nem is akartam megjegyezni. Ennél praktikusabb és logikusabb a modern, MIDI-szabványhoz köthető azonosítás. Az alábbi felsorolásban a klasszikus zeneelméleti elnevezéseket és a MIDI-szabványhoz köthető azonosítást egyesítjük:

A későbbiek során, ha hangtartományt (oktávszegmenst) szükségesnek tartunk  meghatározni, a modern, MIDI-szabványos elnevezéscsomagot fogjuk felhasználni.

 

A Pénzes-féle Zongoraiskola zeneelméleti, a temperált hangrendszerrel foglalkozó részében a zenei hangok konkrét frekvenciái is meg vannak mutatva.