A billentés II.

 

Az előző fejezetben kigyakoroltuk a billentést az ujjak különböző variációjú mozgatásával, de még a klaviatúra kizárásával, a zongorafedélen vagy az azt helyettesítő, vízszintes eszközön. Ennek értelme az volt, hogy gyakorlás közben nem kellett figyelnünk a hangképzésre.

Eközben észrevettük azt is, hogy ezen gyakorlatsorozat összvariációs mennyisége 1024 db ujjrendi gyakorlat mind a 2 kézre. Ezt külön, listázott fejezetben ábrázoltuk és rendszereztük is.

 

Folytatjuk tovább a billentés megfelelő alapozását, immár hangképzéssel, azaz a billentyűk lenyomásával.

 

Az alapgyakorlat, amely során előre letesszük ujjainkat és különböző ujjrendi sorrendben kiemeljük azokat, folytatható a billentyűk előzetes lenyomásával. Tehát tegyük mind a 10 ujjunkat a billentyűkre és először lágyan, hangtalanul nyomjuk le mindet. Ezután bizonyos nehézségi sorrendet felállítva emeljük ki ujjainkat különböző ujjrendi sorrendben.

Az alapbillentés egyszerre erőteljes és lágy.

Lágy annyiban, hogy nem egy favágó kezeivel, azaz durva mozdulattal érünk a klaviatúrához, de mégis erőteljesen billentsünk, mert meg kell tanulnunk a nyers technikát. Ráadásul iszonyú hangos tud lenni egy fortissimo billentés és ezt az élményt a későbbiekben mindenképpen meg kell ismernünk.

 

Most nézzük meg az alapbillentést a videón. Fő jellegzetességei:

Az alapbillentési módok felvázolása szabványosan egy C-dúr skála első 5 hangján fog történni...

 

C-D-E-F-G

 

...amely alapszintű, szintén nagyon kényelmes ujjrendekkel megvalósítható:

Legato

 

Jelentése: kötve, azaz a hangok egymással összeérnek; ahol végződik az egyik, ott kezdődik a másik.

 

Bal kéz

Jobb kéz

Portato

 

Jelentése: hordva, azaz a hangok egymástól kis szünetekkel elkülönítve, de szorosan követik egymást, tehát átmenet a legato és staccato között.

 

Bal kéz

Jobb kéz

Staccato

 

Jelentése: szaggatottan, tehát a legato ellentéte.

 

Bal kéz

Jobb kéz

Tenuto

Jelentése: tartva. A hangokat egészen az értékük végéig ki kell tartani.

Bal kéz

Jobb kéz