Zongora és ének

 

A zongora képes teljes értékű zenei produkcióra, azaz a dal összes komponense megszólaltatható rajta, ezek kissé leegyszerűsítve és tipizálva a következők:

  1. a dallam szólama,

  2. az akkord (kíséret) szólama,

  3. basszusszólam.

A zenei komponenseket nyilvánvalóan a ritmus tartja egyben, amely a fenti felsorolásban nem igényel külön kihangsúlyozást. Ennek ellenére a zongora gyakran válik kísérőhangszerré, amely során "csak" zenei kíséretet szolgáltat énekes vagy valamilyen szólóhangszer felé. (Például Schubert-, Mahler-, Wolf-dalok, de majdnem minden zeneszerzőnek van ilyen jellegű zenedarabja.)

 

Gyakran kérdezték már tőlem meg (csak gitár esetében), hogy ha a hangszer csupán a dal kíséretét hordozza és a dallamot nekünk vagy másvalakinak kell fölé énekelni, akkor miképpen kell ezt kigyakorolni?

 

Nos, énekelni nem nagyon tudok, talán egy kicsit, de az nem elég ahhoz, hogy rettentő okosakat tudjak mondani az énektanításról. Ismerek azonban egy kiváló könyvet...

 

 

...szerintem a jelen pillanatban ez a témakör legjobb könyve.

 

Annyi bizonyos, hogy bármilyen éneklés előtt először meg kell tanulnunk zongorázni legalább középszinten, azaz hangszertudásunkat minimum készségszintig kell fejlesztenünk. Nekem volt már tanítványom, aki már 2. óráján megpróbálta előadni kedvenc, viszonylag könnyű dalát, ám makogáson és technikai idétlenkedésen túl nem nagyon jutott. Ezen ne lepődjünk meg; ha ezt tervezzük, először mindent külön-külön ki kell gyakorolnunk, azaz külön a zongorát és külön az éneket. Amikor mindkettő rogyásig jól megy, csakis akkor próbálhatjuk meg a zongorát és éneket összetenni.

 

Egyúttal rendkívül hasznos, ha minden szöveget és akkordmenetet kívülről megtanulunk, ez hosszabb távon jelentős előnyünkre fog válni.

 

Ha a dalról nincs felvételünk, akkor sok esetben igen nehéz beletenni a dallamot egy előre kigyakorolt akkordmenetbe, mert ehhez meg kell találnunk a dallam kezdőhangját (ami nem mindig a tonalitás kezdőhangja). Ilyenkor nagyon hasznos a a zongorán lecsapódó skálarendszer ismerete, hiszen a skálából minden lényeges zenei elemet le tudunk vezetni. Aki ezt nem érti, az még nem látja át a kapcsolódó zeneelméletet, sőt valószínűleg meg sem hallja a tonális összefüggéseket. Részükre zeneelméleti tanulmányokat, illetve szolfézs (hallásfejlesztő) gyakorlatokat javaslok (mindkettő alaposan kidolgozott fejezetek formájában elérhetők a honlapon), illetve egyúttal sok szerencsét kívánok, mert nagy fába vágták a zenei fejszéjüket (micsoda képzavar! ☺).