A zongora
A bemelegítés
Mindenki bemelegít: a karatésok, a futók, a balettosok (kb. 3/4 órát!), a gitárosok. Aki azt állítja, hogy bemelegítésre nincs szüksége, az hazug svindler vagy önfejű amatőr. Nem is érdemes a bemelegítés mellett tovább érvelni, hiszen akut hiányát a haladó zongorista úgyis megtapasztalja (a kezdő amatőr pedig ezen szintig úgysem jut el).
A bemelegítésre szüksége van egyaránt testünknek, ízületeinknek és elménknek, elvégre egyfajta tanuláshoz kezdünk hozzá.
Nagyon lényeges tehát annak felismerése és aktív alkalmazása, hogy éles határvonallal el kell választanunk egymástól a bemelegítő és a megtanulandó gyakorlatokat és ezt a sorrendet soha ne keverjük össze. Ez következetes tanulási ütemtervet, tehát magasabb szintű önfegyelmet kíván. Ezt általában külső oktatói felügyelet biztosítja (a tanítvány hallgatólagos egyetértésével), de aki maga tanul, annak bizony önmaga mesterévé kell válnia. Az igazság az, hogy erre nem mindenki képes.
Meglehetősen nehéz 1 minden tudásszinthez jól illeszkedő, következetes bemelegítési úticsomagot összeállítani, személyre szabni pedig (informatikai szakszóval customize) -a jelen honlap keretein belül-, egyenesen lehetetlen az emberek sokszínű személyisége miatt. Ezt bizonyos tudásszint felett a zongora-módszertan rendszerszintű ismeretének birtokában mindenkinek magának kell megtennie, valamint folyamatosan betartania.
Nyers, technikai alapozáskor még nincs értelme bemelegítésről beszélnünk, elvégre semmi lényegeset nem tudunk. Ahhoz, hogy szétválasszuk a bemelegítő és a betanulandó gyakorlatokat, először alapszinten ki kell gyakorolnunk a Technikai mátrix című fejezet alapozáshoz tartozó objektumait. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők lehetnek:
-
billentés,
-
csuklógyakorlatok,
-
skála
-
skálavariáció,
-
hangköz,
-
stb.
Később bemelegítésként felhasználható minden olyan gyakorlat:
-
amelyet viszonylag könnyű megszólaltatni,
-
kevés koncentrációt igényel,
-
nem tanulásra szánt,
-
inkább dinamikus jellegű,
-
nem feszíti túl az ízületeket (tehát például az ujjtágító gyakorlatok sohasem lehetnek bemelegítők).
A bemelegítő gyakorlatok fő jellegzetessége tehát, hogy a tudásszint jóval alatta van a betanulanó gyakorlatoknál és lejátszásuknál nem számít a megszólaltatás minősége, pusztán maga a bemelegítés.
Kezdjük 2 gyakorlattal!
Az első kiváló elmegyakorlat.
A második igen meglepő lesz: nem az ujjaink végével, hanem ujjízületeinkkel kell billentenünk. Ekkor ujjaink mindhárom ízülete rendkívül aktívan vesz részt a billentésben. Próbáljuk ki!
Pénzes László