A zongora
Négyeshangzatok - bevezetés
A négyeshangzatok zeneelmélete
Folytassuk tovább a hangzatok (akkordok) felfedezését!
Az Összhangzattan című fejezetcsomagban származtattuk a skálákból az alapként vett hármashangzatokat, amelyek köztudottan az európai gyökerű, tonális zene egyik fontos alapját képezik. Emlékeztetőül, négyféle hármashangzatunk keletkezett:
-
dúr hármashangzat - belső szerkezete: nagyterc + kisterc
-
moll hármashangzat - belső szerkezete: kisterc + nagyterc
-
szűkített hármashangzat - belső szerkezete: kisterc + kisterc
-
bővített hármashangzat - belső szerkezete: nagyterc + nagyterc
A négyeshangzatokat a hármashangzatokból származtatjuk olyan módon, hogy az alap hármashangzathoz további +1 hangot illesztünk hozzá. Később azonban látni fogjuk, hogy ez az elv nem mindig igaz; néha maga az alap hármashangzat valamelyik hangja van módosítva. És ez sajnos csak az egyik következetlenség. További, szintén kaotikus problémák merülnek fel az akkordok elnevezésében, illetve kis szemlélődéssel azt is észrevehetjük, hogy a négyeshangzatok variációs lehetősége matematikailag sokkal több, mint a valós mennyiség (tehát jóval kevesebbet használunk fel a lehetségesnél). Ennek (szerintem) 2 oka van:
-
a zenészek sohasem voltak rendszeralkotó elmék és nagy valószínűséggel nem is vették észre ezt a lehetőséget (aminthogy nem vették észre a temperált hangrendszer bevezetése óta a skálakatalógust sem),
-
a négyeshangzatok zeneileg, tehát hangzás alapján keletkeztek és később ezt próbálták valamilyen kezdetleges rendszerbe foglalni.
A négyeshangzatok zeneelmélete
A keletkezett négyeshangzatokat alább tárgyaljuk olyan módon, hogy az érthetőség kedvéért alapértelmezett C hangról indítjuk őket és 1 oktávon belül maradunk.
Emlékeztető, az alap négyféle hármashangzat:
C-dúr
C-E-G
C-moll
C-Esz-G
C-szűkített
C-Esz-Gesz
C-bővített
C-E-Gisz
Elméletileg bármelyik hármashangzat bővíthető négyeshangzattá, a zenei gyakorlat azonban főként a dúr és a moll, 1-2 akkord terjedelmében pedig csak a szűkített hármashangzattal foglalkozik.
A hangzatépítkezés zeneelméletileg úgy történik, hogy mindig az alap hármashangzat fölé tesszük a +1 hangot, tehát az van hangmagasságban legfelül. Azonban természetesen léteznek az akkordoknak úgynevezett fordításaik is, amely során ez a sorrend felcserélődik, másrészről nem is kell szigorúan betartanunk ezt a követelményt. Mi sem tesszük ezt; például a Cadd9 akkord esetében...
C-D-E-G
...a hármashangzati hangok közé tesszük a D hangot.
C7
C-E-G-B
Dúr hármashangzat + kisszeptim alkotja a tipikus úgynevezett szeptim akkordokat. A kisszeptim ebben ez esetben B hang.
Cmaj7
C-E-G-H
Dúr hármashangzat + nagyszeptim alkotja az úgynevezett major7 akkordokat. Majorhangnak vagy vezetőhangnak nevezzük a tonika alatt félhanggal lévő hangot, mert a fület mintegy "rávezeti" a tonika zeneileg feloldó hatású hangzására. A vezetőhang a tonális skála 7. hangja (nagyszeptim), ebben ez esetben H hang. Egyéb jelölése: Cmaj7.
C4
C-(E)-F-G
A zeneelmélet először ennél az akkordnál kezd tótágast állni, hiszen 3 hangot láthatunk. Ez az akkord azonban nem része az eredeti, skálákból származtatott hármashangzatcsomagnak. A dúr4 akkordok nem szoktak önmagukban előfordulni, mindig dúr akkordok előtt állnak. Tulajdonképpen a dúr hármashangzat feloldását késleltetik, erre utal egyéb jelölésük is: sus4, suspend, azaz késleltetett-felfüggesztett akkord.
Zeneelméletileg dúr hármashangzat + kvart alkotná, ha nem volna kellemetlen a nagyterc (C esetén E) és a kvart (C esetén F) egyidejű hangzása, ezért a nagyterc legtöbbször el van hagyva és csak a feloldáskor jelenik meg. A kvart ebben ez esetben F hang.
C7/4
C-(E)-F-G-B
A fenti dúr4-zeneelmélet vonatkozik erre az akkordra is, a kivétel csupán az, hogy 1 kisszeptimet is tartalmaz. A kisszeptim ebben ez esetben B hang. Ám ha jobban belegondolunk és következetesen alkalmazzuk a klasszikus zeneelméletet, akkor az akkord valójában nem négyes-, hanem ötöshangzat.
C7-5
C-E-Gesz-B
A klasszikus zeneelmélet ennél az akkordnál akad ki igazán. A C7 jelölés alapvetően azt sugallja (a fentiek szerint), hogy dúr hármashangzat + kisszeptimről van szó (C-E-G-B), de mégsem, mert a kvint szűkítve van (Gesz), ezt mutatja teljesen következetlenül a -5 utótag. Ettől azonban az akkord eredeti hármashangzat-szerkezetét elveszti.
Cadd9
C-D-E-G
Ennél az akkordnál sem következetes a klasszikus zeneelmélet. Az akkordot dúr hármashangzat + 9. fok (nóna) alkotja, ebben az esetben D. Más szabályok szerint a C9 akkord már alapértelmezésben tartalmazza a kisszeptimet is (itt B), azaz már ötöshangzatról beszélhetünk. Az add9 jelölés azt jelenti, hogy az akkordhoz kizárólag a 9. fok (nónát) kell hozzátennünk. Mivel azonban a 2. fok és 9. fok valójában megegyezik (mindkettő D), ezért az akkord egyéb jelölése gyakran ez: C2.
A fenti, dúr akkordoknál ismertetett zeneelmélet vonatkozik az alábbi moll akkordokra is.
Cm7
C-Esz-G-B
Cmmaj7
C-Esz-G-H
Cm7-5
C-Esz-Gesz-B
Cmadd9
C-D-Esz-G
C07
C-Esz-Gesz-A
Ezen akkord alapja a szűkített hármashangzat (itt C-Esz-Gesz), amely 2 kisterclépést tartalmaz. Ha hozzáteszünk egy harmadikat is (A), akkor kapunk 1 csakis kisterclépésekből álló szűkített skálát, amelyet akkordként is értelmezhetünk és használhatunk fel. A hozzátett 07 jelölésről fogalmam sincs, hogy mit jelent, mert az akkordban egyszerűen nincs semmilyen 7. fok. Egyéb jelölése: C0.
Az alábbi fejezetekben a fent bemutatott négyeshangzatok mind a 12 félhangról kidolgozásra kerültek. Ennek során nem vettük figyelembe az enharmonikus elnevezések különbségeit (például Fisz = Gesz) és mindig a legáltalánosabb hangneveket használtuk (például Aisz helyett B).
Pénzes László