Neszményi Zoltán György - Szakrális zene, avagy a zenei kvintesszencia

 

Előző fejezet - Az alap szakrális zenei rendszer, mely valamennyi fizikai hangszerre is könnyedén adaptálható

 

Az abszolút hangmagasság


A tudomány azt mondja, hogy az ember a fizikai fülével 20 Hz és 20 kHz közötti szinuszos hullámú hangokat hallja. Egyes emberek, főleg a fiatalabbak képesek 28- 30 kHz frekvenciát is hallani a fizikai fülével. Itt ki kell hangsúlyozni a fizikai szót, mivel a fizikai érzékszerveink több nagyságrenddel is tompíthatják a nem fizikai érzékszerveinket. Valójában a tényleges érzékelés sem fizikai alapú, melyet hipnózissal és különböző meditációkkal nem csak igazolni, de fejleszteni is lehet. Az abszolút és relatív hallás is fejleszthető a megfelelő módszerekkel. Kiemelten fontos az, hogy egyes hangok milyen frekvencián szólalnak meg, mivel minden frekvenciának megvan a maga specifikus hatása az élővilágra és a környezetre, hiszen minden frekvencia egyben információt is hordoz. Ebben a témában ajánlom Dr. Royal Raymond Rife amerikai feltaláló kutatásait.


A kvantumfizika is kimondja, hogy a világunk rezgésekből áll, az anyag csupán illúzió. A magyar nyelvben régen nem is volt szavunk az anyagra, melyet később az anya és az agyag szavakból állítottak össze. Sok kísérletezés után úgy találtam, hogy az ideális zenei intervallumnak valahol 24 Hz és 3.4 kHz között kell lennie. Az interneten nem nehéz belebotlani a 432 Hz, 528 Hz, 440 Hz stb. elméletekbe, de ezeknek inkább számmisztikai jelentősége van. Úgy gondolom, hogy a számmisztika nagyon hasznos, de nem alkalmas abszolút értékek meghatározására, arra viszont kiválóan alkalmas, hogy arányokat határozzunk meg általa. A zenében sosem az abszolút hangmagasság fogja meghatározni a karaktereket/színeket, hanem a hangok egymáshoz viszonyított aránya. De honnan jön egyáltalán a Hz? A Hz 1 másodperc alatt történő rezgésszámok mutatója. 1 Hz annyit jelent, mint 1 rezgés vagy hullámperiódus 1 másodperc alatt. Az idő, és ezzel együtt a másodperc is relatív, a gravitáció és a sebesség is befolyásolja. Minél nagyobb a helyi gravitáció és/vagy a sebesség, annál lassabban telik az idő. Ez az idődilatáció, melynek van egy gravitáción és egy inercia rendszerű, sebességen alapuló változata. Mivel ezen hatások általában nagyon kicsik, ezért ettől most eltekinthetünk. A relatív sebességkülönbségekből adódó Doppler-effektusnak már nagyobb a jelentősége, hatására a hanghullámok nyúlhatnak (mélyülhetnek), ha a hang forrása távolodik a hallgatótól, vagy torlódhatnak (magasodhatnak), ha a hang forrása közeledik a hallgató felé. A másodpercet jelenleg cézium atomórával mérjük, viszont az atomóra szerinti másodperc és ezzel együtt a nappalok hossza sem teljesen tökéletes a földi másodperccel és a nappalok hosszával. Az atomóra szerinti nap jelenleg ~235.9 másodperccel hosszabb, mint egy átlagos földi nap. A földi másodpercek és ezzel együtt a napok sem állandó hosszúak, jelenleg az árapály-súrlódás következtében folyamatosan hosszabbodnak, évente ez az érték ~17.2 µs (mikromásodperc). Úgy gondolom, hogy ezeket a tényeket figyelembe véve a 432 Hz, 528 Hz, 440 Hz zene pusztán számmisztika, ráadásképp az ezen elméleteket tárgyaló oldalak általában nem térnek ki az oktáv alapú kiegyenlített hangolásra, mely a valódi probléma. Eléggé triviális, hogy a természethez közelebb fogunk állni abban az esetben, ha nem mesterséges (ember által véletlenszerűen kitalált), hanem természetes frekvenciákat használunk a zenéhez, mint például a Schumann-rezonancia, mely részben a villámlásokból eredő Föld rezonanciája, viszont ennek értéke sem mutat magas fokú állandóságot, és nem is egyetemes univerzum szerte.


Sokat töprengtem mi lenne a legjobb választás, végül a hidrogén frekvenciáját választottam kiinduló pontként. Úgy gondolom, hogy ez azért jó választás, mert a hidrogén frekvenciája egyrészt stabil, másrészt az élőlények és egyben a világegyetemnek is a meghatározó építőköve és üzemanyaga. A hidrogén volt az első atomos anyag, a periódusos rendszerbe nem igazán illik bele, neutronja nincs, kristályszerkezete pedig hexagonális. Az egyatomos hidrogén frekvenciája ~1420405751.768 Hz, melyet hidrogénmézerrel lehet mérni. Csupán annyi a dolgunk, hogy ezt az értéket addig osztjuk 3/2-del, ameddig megkapjuk a számunkra kellemes hangmagasság intervallumot. Ezt...

 

~1420405751.768/(984770902183611232881/17592186044416) Hz

 

...és

 

~1420405751.768/(1853020188851841/4294967296) Hz

 

...között határoztam meg. Előbbi az alap szakrális rendszer legmélyebb, utóbbi pedig a legmagasabb hangja lesz, melyek frekvenciái ~25374472568 nHz (Nanohertz) és ~3292244891662 nHz. Az alap és teljes rendszer középső hangjának (szimmetriatengelyének) frekvenciája ~289031101600 nHz, ezt Intermezzo hangnak neveztem el. A később tárgyalt teljes szakrális rendszer azonban 1-1 püthagoraszi vesszővel bővülni fog, a teljes szakrális rendszer legmélyebb bázis hangja ~25032941519 nHz, legmagasabb bázis hangja pedig ~3337161860408 nHz lesz. Fontos megjegyezni, hogy nem számít, hogy a Hz-et milyen másodperccel mérjük, csak a névérték változik, az abszolút érték nem, mivel arányosan fog változni a mért hidrogén frekvenciával.

 

Következő fejezet - Diszkrét hangnem, tempó, tónus és karakterváltás, karakterek keverése