Neszményi Zoltán György - Szakrális zene, avagy a zenei kvintesszencia
Előző fejezet - Az alap szakrális zenei rendszer, mely valamennyi fizikai hangszerre is könnyedén adaptálható
Az abszolút hangmagasság
A tudomány azt mondja, hogy az ember a fizikai fülével 20 Hz és 20 kHz
közötti szinuszos hullámú hangokat hallja. Egyes emberek, főleg a
fiatalabbak képesek 28- 30 kHz frekvenciát is hallani a fizikai fülével.
Itt ki kell hangsúlyozni a fizikai szót, mivel a fizikai érzékszerveink
több nagyságrenddel is tompíthatják a nem fizikai érzékszerveinket.
Valójában a tényleges érzékelés sem fizikai alapú, melyet hipnózissal és
különböző meditációkkal nem csak igazolni, de fejleszteni is lehet. Az
abszolút és relatív hallás is fejleszthető a megfelelő módszerekkel.
Kiemelten fontos az, hogy egyes hangok milyen frekvencián szólalnak meg,
mivel minden frekvenciának megvan a maga specifikus hatása az élővilágra
és a környezetre, hiszen minden frekvencia egyben információt is hordoz.
Ebben a témában ajánlom Dr. Royal Raymond Rife amerikai feltaláló
kutatásait.
A kvantumfizika is kimondja, hogy a világunk rezgésekből áll, az anyag
csupán illúzió. A magyar nyelvben régen nem is volt szavunk az anyagra,
melyet később az anya és az agyag szavakból állítottak össze. Sok
kísérletezés után úgy találtam, hogy az ideális zenei intervallumnak
valahol 24 Hz és 3.4 kHz között kell lennie. Az interneten nem nehéz
belebotlani a 432 Hz, 528 Hz, 440 Hz stb. elméletekbe, de ezeknek inkább
számmisztikai jelentősége van. Úgy gondolom, hogy a számmisztika nagyon
hasznos, de nem alkalmas abszolút értékek meghatározására, arra viszont
kiválóan alkalmas, hogy arányokat határozzunk meg általa. A zenében sosem
az abszolút hangmagasság fogja meghatározni a karaktereket/színeket, hanem
a hangok egymáshoz viszonyított aránya. De honnan jön egyáltalán a Hz? A
Hz 1 másodperc alatt történő rezgésszámok mutatója. 1 Hz annyit jelent,
mint 1 rezgés vagy hullámperiódus 1 másodperc alatt. Az idő, és ezzel
együtt a másodperc is relatív, a gravitáció és a sebesség is befolyásolja.
Minél nagyobb a helyi gravitáció és/vagy a sebesség, annál lassabban telik
az idő. Ez az idődilatáció, melynek van egy gravitáción és egy inercia
rendszerű, sebességen alapuló változata. Mivel ezen hatások általában
nagyon kicsik, ezért ettől most eltekinthetünk. A relatív
sebességkülönbségekből adódó Doppler-effektusnak már nagyobb a
jelentősége, hatására a hanghullámok nyúlhatnak (mélyülhetnek), ha a hang
forrása távolodik a hallgatótól, vagy torlódhatnak (magasodhatnak), ha a
hang forrása közeledik a hallgató felé. A másodpercet jelenleg cézium
atomórával mérjük, viszont az atomóra szerinti másodperc és ezzel együtt a
nappalok hossza sem teljesen tökéletes a földi másodperccel és a nappalok
hosszával. Az atomóra szerinti nap jelenleg ~235.9 másodperccel hosszabb,
mint egy átlagos földi nap. A földi másodpercek és ezzel együtt a napok
sem állandó hosszúak, jelenleg az árapály-súrlódás következtében
folyamatosan hosszabbodnak, évente ez az érték ~17.2 µs (mikromásodperc).
Úgy gondolom, hogy ezeket a tényeket figyelembe véve a 432 Hz, 528 Hz, 440
Hz zene pusztán számmisztika, ráadásképp az ezen elméleteket tárgyaló
oldalak általában nem térnek ki az oktáv alapú kiegyenlített hangolásra,
mely a valódi probléma. Eléggé triviális, hogy a természethez közelebb
fogunk állni abban az esetben, ha nem mesterséges (ember által
véletlenszerűen kitalált), hanem természetes frekvenciákat használunk a
zenéhez, mint például a Schumann-rezonancia, mely részben a villámlásokból
eredő Föld rezonanciája, viszont ennek értéke sem mutat magas fokú
állandóságot, és nem is egyetemes univerzum szerte.
Sokat töprengtem mi lenne a legjobb választás, végül a hidrogén
frekvenciáját választottam kiinduló pontként. Úgy gondolom, hogy ez azért
jó választás, mert a hidrogén frekvenciája egyrészt stabil, másrészt az
élőlények és egyben a világegyetemnek is a meghatározó építőköve és
üzemanyaga. A hidrogén volt az első atomos anyag, a periódusos rendszerbe
nem igazán illik bele, neutronja nincs, kristályszerkezete pedig
hexagonális. Az egyatomos hidrogén frekvenciája ~1420405751.768 Hz, melyet
hidrogénmézerrel lehet mérni. Csupán annyi a dolgunk, hogy ezt az értéket
addig osztjuk 3/2-del, ameddig megkapjuk a számunkra kellemes hangmagasság
intervallumot. Ezt...
~1420405751.768/(984770902183611232881/17592186044416) Hz
...és
~1420405751.768/(1853020188851841/4294967296) Hz
...között határoztam meg. Előbbi az alap szakrális rendszer legmélyebb, utóbbi pedig a legmagasabb hangja lesz, melyek frekvenciái ~25374472568 nHz (Nanohertz) és ~3292244891662 nHz. Az alap és teljes rendszer középső hangjának (szimmetriatengelyének) frekvenciája ~289031101600 nHz, ezt Intermezzo hangnak neveztem el. A később tárgyalt teljes szakrális rendszer azonban 1-1 püthagoraszi vesszővel bővülni fog, a teljes szakrális rendszer legmélyebb bázis hangja ~25032941519 nHz, legmagasabb bázis hangja pedig ~3337161860408 nHz lesz. Fontos megjegyezni, hogy nem számít, hogy a Hz-et milyen másodperccel mérjük, csak a névérték változik, az abszolút érték nem, mivel arányosan fog változni a mért hidrogén frekvenciával.
Következő fejezet - Diszkrét hangnem, tempó, tónus és karakterváltás, karakterek keverése