Neszményi Zoltán György - Szakrális zene, avagy a zenei kvintesszencia

Előző fejezet - Az egyik fontos lényeg a kvint és oktáv alapú temperálások között

Püthagoraszi hangolás és annak fontos lényege: a kettős tritónusz

A püthagoraszi hangolást úgy tudjuk létrehozni, hogy veszünk 13 hangot egymástól kvint (3/2) távolságra. A 7. hang lesz az alaphangunk. Ezt követően az alaphang alatti hangokat a kettő valamely hatványával szorozzuk, illetve a 8. hang feletti hangokat pedig osztjuk úgy, hogy a 7. kvint alaphangjára épített oktávba rendeződjön az összes hang. A legfontosabb itt észrevenni, hogy két tritónuszt hoztunk létre, az egyik 729/512, a másik pedig 1024/729 arányú. A két tritónusz egymástól püthagoraszi vesszőre helyezkedik el és rávilágít arra, hogy az egyes hangoknak más hangokhoz viszonyítva nem egy adott frekvenciája van, hanem frekvenciatartománya, melyet a vibrato (egy adott hang finom hangmagasságbeli váltakozása) is visszaigazol.

Most pedig nézzük meg azt az alap rendszert, mely minden fél hangköz távolságban csak 1 hangot használ. A legtisztábban szóló tritónusz 17/12 arányú, a következő videóban hallható:

Következő fejezet - Bevezető az alap szakrális zenei rendszerhez