Neszményi Zoltán György - Szakrális zene, avagy a zenei kvintesszencia

 

Előző fejezet - Egyedi temperálások

 

Aranymetszések, Fibonacci arányok a zenében


Az elsőrendű aranymetszések olyan A/B irracionális arányszámok, melyek egyenlőek (A+B)/A, illetve B/(A+B) értékekkel. Az elsőrendű aranymetszéseket négy különböző irracionális számmal lehet kifejezni, (1+√5)/2, illetve (1-√5)/2 számokkal (A+B)/A feltétel esetén, illetve ezen számok reciprokaival ((-1+√5)/2 és (-1-√5)/2) B/(A+B) feltétel esetén. Az aranymetszés lényege az, hogy aszimmetrikus harmóniát hoz létre. A Fibonacci-sorozat olyan rekurzív számsorozat, melynek 0. tagja 0, az első tagja pedig bármilyen nem 0 és nem ∞ szám a valós számok halmazán. A sorozat következő tagját mindig az előző kettő tag összegéből fogjuk megkapni. A Fibonacci-sorozat lényege, hogy minél inkább a sorozat 0. tagjától távolabb lévő egymás melletti két tag hányadosát vesszük, annál jobban fog korrigálni az elsőrendű aranymetszések valamely értékéhez, de soha nem fogják ténylegesen érinteni egyiket sem, mivel irracionális számok nem írhatók fel két szám hányadosaként. Az adott rendű Fibonacci arány attól fog függeni, hogy pozitív vagy negatív tartományban vagyunk-e a 0. tagtól (a páratlan rendű arányok esetében), a 0. tagtól való távolságtól, valamint az osztási iránytól. A Fibonacci arányokból az aranymetszésekhez hasonlóan végtelen rendű arányt meghatározhatunk. Elsőrendű arányoknál a szomszédos tagok hányadosaiból számolunk, másodrendű arányokból a második szomszédos tagokból, harmadrendű arányoknál pedig a harmadik szomszédos tagokból, stb. A Fibonacci-sorozat számmisztikai logikája tetravigezimális, tehát minden 24. tagja után újra kezdődik a ciklus. A következő táblázat az első 3 rendű Fibonacci arányokat mutatja:

 

Neszményi Zoltán György - Szakrális zene, avagy a zenei kvintesszencia

 

Minden páratlan rendű arányból 4 (2 pozitív és 2 negatív), és minden páros rendű arányból 2 pozitív lesz (függetlenül attól, hogy a Fibonacci-sorozat első tagja pozitív vagy negatív szám), mivel két negatív szám hányadosa mindig pozitív. Amennyiben szeretnénk a páros rendű arányok számát mesterségesen megduplázni, úgy ezen arányok értékét szorozni kell -1-gyel. Néhány különböző rendű Fibonacci arány értéke azonos lesz, mivel bizonyos számok a Fibonacci-sorozaton belül mindig azonosak (például a -1., 1. és 2. tag értékei vagy a -3. és 3. tag értékei). A táblázatban feltűnhet az, hogy 0-val osztottunk. A matematikában azonban nem teljesen helyes tétel, hogy 0-val való osztásnak nincs értelme, sőt, 0-val való osztás a világegyetem egyik legmagasabb rendű művelete, csupán feltételhez vagy logikához kell kötni. Amennyiben olyan valós számokból álló számrendszert használunk, mely önmagába csavarodik (+∞=-∞), akkor a 0-hoz hasonlóan a végtelennek nem lesz előjele. Ebben az esetben bármely nem 0 valós számot osztva 0-val előjel nélküli végtelent kapunk. Ha pedig olyan valós számokból álló számrendszert használunk, ahol +∞ ≠ -∞-nel, akkor a 0-val való osztás egy olyan kvantumművelet, melynek kimenetele a bemeneti logikájának a függvénye. A táblázatban annak megfelelően lesz 0-val való osztás eredményének előjele, hogy az adott rangtól függően pozitív vagy negatív aranymetszés arányszámainak irányába korrigálnak-e a Fibonacci arányok.


Leonardo Bonacci di Pisa, ismertebb becenevén Fibonacci (jelentése Bonacci fia) egy olasz matematikus és kereskedő volt, a XII. és XIII. században élt. Egyik fontos műve, a Liber Abaci (Abakusz vagy számítások könyve) 1202-ben jelent meg, melyben ismertette az előbb tárgyalt sorozatot és egyéb matematikai tételeket. Ezt a sorozatot azonban bizonyosan már több ezer éve is ismerték, hiszen rengeteg őskori/ókori építményen és szobron is világszerte megfigyelhetőek a sorozatból származtatható különböző Fibonacci arányok. A Fibonacci arányok a természetben is megfigyelhetőek, az emberi test felépítését is jellemzik. Például hozzávetőlegesen a testmagasság és kar fesztáv hosszának aránya 1/1, a testmagasság és a talptól mért köldök magasságának aránya 5/3. Fibonacci jelentősége az volt, hogy művei által az európai kultúra sokkal szélesebb körben megismerte a manapság egész nyugati kultúrában elterjedt indiai eredetű hindu-arab számírást és a ráépített matematikai rendszert. Ennek hatására az addig népszerű, de a matematikai összefüggések vizsgálatára nehezebben használható római számírás használatát gyorsan felváltotta a 10-es számrendszert használó hindu-arab számírás Európa-szerte.


A zenében és egyéb művészeti ágakban sem hozható létre direkt módon az aranymetszés valamely rendű aránya irracionális tulajdonsága miatt, de a Fibonacci arányokkal meg tudjuk közelíteni azokat. Hangköz tekintetében a 6561/4096 arányú kis szext közelíti meg legjobban az elsőrendű aranymetszést. A zene egy egyidődimenziós művészeti ág, így egy A-B vektorként célszerű ábrázolni, ahol az A pont a zene kiindulópontja, a B pont pedig a zene vége. Mivel a negatív és egynél nagyobb Fibonacci aránypontok a zenén kívül esnek, ezért a zenén belül ezeket nem tudjuk érdemben befolyásolni, ugyanakkor rávilágít arra, hogy egy adott műalkotás környezetén (beleértve a zenét is) hol találhatjuk meg az aranymetszésekhez közeli Fibonacci aránypontokat. Minden N. rangú Fibonacci arány csupán egyszer képviselteti magát a zenében. Célszerű a zenét annyi időegységre (tágabb értelemben ütemre) felosztani, hogy létre tudjuk hozni benne Fibonacci arányokat. A következő ábra egy 233 időegységre bontott zenét mutatja a hozzá tartozó elsőrendű, másodrendű és harmadrendű Fibonacci aránypontokkal.

 

 

Neszményi Zoltán György - Szakrális zene, avagy a zenei kvintesszencia

 

A-val van jelölve a zene kiinduló pontja, B-vel van jelölve a zene vége, 2-vel, 3-mal, 7-tel és 8-cal vannak jelölve az elsőrendű, 6-tal és 9-cel a másodrendű, 1-gyel, 4-gyel, 5-tel és 10-zel pedig a harmadrendű Fibonacci aránypontok. A zenén belül ezeknél a pontoknál (5., 6. és 7.) célszerű a téma/figura váltásokat elhelyezni. Egy adott részt a zenén belül természetesen tovább bonthatunk különböző Fibonacci arányokkal. A zenén kívül eső Fibonacci aránypontoknak pl. koncerten vagy album felvételén lehet jelentősége, ahol az előző/következő zeneszámokkal érdemben befolyásolhatók.

 

A Fibonacci arányok a zenében nemcsak időben, hanem egyéb módokon is megjelenhetnek, például dinamikában vagy hangközökben (pl. 1/1, 3/2, 8/5, 5/3, 2/1, 5/2, 8/3, 3/1, 8/2, 144/34, 34/8, 5/1, 8/1, 34/5, 34/3, 34/2, 144/8, 144/5, 34/1, 144/3, 144/2, 144/1, stb.) is.

 

Következő fejezet - Cent skálák