Összhangzattan XVII.

Varga-Fogarasi Szilvia órája

Az egyébként meteorológus végzettségű művésznőnek az az igen eredeti (mnemonikai) ötlete támadt: a hármashangzatok hangjait úgy jegyzi meg, hogy a 12 zenei hangot egy hagyományos óralapba illeszti...

...jaj, bocsánat, ez nem hagyományos...☺

...és így párosítja egymással a hangelnevezéseket és az "időt". Lássuk ezt a megközelítést:

Ha követjük az óra járását, akkor egy C-dúr hármashangzat (C-E-G) hangjait a 0-4-7 számokkal lehet azonosítani. Vegyünk egy másik esetet: a Cisz-dúr hármashangzat hangjait (Cisz-F-Gisz) a 1-5-8 számok reprezentálják. Ebből a 2 példából nem nehéz levonnunk az általános szabályokat, amelyeket hamarjában ne csak a dúr hármashangzatokra alkalmazzunk, hanem mind a 4 hármashangzat-fajtára:

• dúr hármashangzat - 0 +4 +7

• moll hármashangzat - 0 +3 +7

• szűkített hármashangzat - 0 +3 +6

• bővített hármashangzat - 0 +4 +8

A számolás természetesen mindig az óra járását követi. A 0 mindig a kiindulási pont, voltaképpen az akkord kezdőhangja és onnan számolva egyesével, azaz zeneelméletileg nézve félhangonként jobbra kell haladnunk.

Most ellenőrizzük le állításainkat! Az A-moll hármashangzat 3 hangja A-C-E. A moll hármashangzat általános azonosítása 0 +3 +7. Ha a számokat a fenti táblázatba behelyettesítjük, akkor valóban ezt a 3 hangot kapjuk meg, megközelítésünk tehát helyes. Itt jegyzem meg, hogy ez az elv nyilvánvalóan nemcsak hármas-, hanem négyes-, ötös-, stb. -hangzatokra is alkalmazható. Egy C^7/9 ötöshangzat például a következő hangokból áll: C-E-G-B-D.

Szilvia-féle azonosítása:

0 +4 +7 +10 +14

Láthatjuk, hogy ebben az esetben már átléptük a 12. órát, de ez nem probléma, hiszen ezzel a módszerrel az eredeti akkordjelölésnél (C^7/9) egy sokkal logikusabb akkordhang-kiszámolási és azonosítási lehetőséget kaptunk.