Összhangzattan IIa.
A tonalitás és a zene rétegei
A tonalitás (másik nevén alaphangnem) komplex fogalom és csakis az európai gyökerű temperált hangrendszerre alapuló zenei értelmezés.
A fogalom több lépcsőben érthető meg.
Az 1. lépcső az előző, a Hangzatépítkezés című fejezetben került kidolgozásra: veszünk egy alapskálát és megnézzük, hogy rá milyen harmóniák, hangzatok építhetők. A keletkezett 7 db akkord, másnéven hármashangzat belső szerkezeteit 2 db egymásra épülő terc határozza meg.
2. lépcsőben meg kell értenünk, sőt, meg is kell hallanunk, hogy a keletkezett akkordok zeneileg értelmezhető funkciót kapnak. A 7 db hármashangzat közül 3 zeneileg kiemelten fontos, ezért külön elnevezést kaptak:
-
1. fokon (skálahangon) lévő hármashangzat tonika,
-
4. fokon (skálahangon) lévő hármashangzat szubdomináns,
-
5. fokon (skálahangon) lévő hármashangzat domináns.
A 3. lépcsőben fontos felismernünk, hogy ezen 3 hármashangzat alkotja a tonális zene egyik legfontosabb, szintén csakis zeneileg értelmezhető összefüggését, a TSDT-képletet. Minderről zenei példákkal is támogatva részletesen írok Gitáriskolám alábbi 3 fejezetében:
Először tanulmányozzuk az alábbi ábrát, majd utána értelmezzük:
Az ábra sematikus, több száz év zenei termése természetesen nem modellezhető le ilyen egyszerűen, ám mégis megmutatja az európai gyökerű tonális zene legfontosabb jellemzőit.
A zene rétegei hangmagasság szerint alakulnak ki.
Dallam
A dallam alapskálája az, amelyikből származtattuk a hármashangzatokat. Több száz év zenei fejlődés végeredményeként ez az alapskála dúr vagy moll. A dallam tehát az alapskálából építkezik, de ahogy szoktam mondani: "lényegében azt csinál, amit akar". Tartalmazhat akár az eredeti alapskálához nem tartozó, idegen hangokat, akkordokat is (alteráció). A legtöbb szólóhangszer ebben a tartományban mozog, így az általunk oly szeretett szólógitár is. Például nézzünk meg 1 nagy gitárszólót, közben pedig figyeljük meg a zene hangmagasság szerinti rétegeit:
Kíséret
Ez a réteg tartalmazza az alapskálából származtatott hármashangzatokat, azok pedig a dallam alatt fognak "lüktetni". Az akkordok bejátszása történhet szólógitáron, ritmusgitáron, másnéven folkgitáron (olyan gitár, amelyik csakis akkordokat játszik), vagy zongorán, szintetizátoron, ezek kombinációján vagy elosztottan több hangszercsoporton (klasszikus zene). Az alábbi zenében például csakis akkordokat játszom:
Kíséret - basszus
Nagyon leegyszerűsítve ez a réteg tartalmazza az alapskálából származtatott hármashangzatok alaphangjait, tehát lényegében az akkordokhoz igazodik, bár sokszor felhasznál alapskálás elemeket is. Legfontosabb tulajdonsága, hogy hangmagasságban legalul helyezkedik el, szokták basszusszólamnak is nevezni. Az alábbi zenében például csakis ezt a szólamot játszom:
Ritmus
Ez valójában nem zenei réteg, hiszen bár a zene ritmikus hangözön, de nem tartozik a zenei hangmagasságokhoz, a zenét a ritmika (nyilvánvalóan) csakis ritmikai szempontból határozza meg. Ezt reprezentálja a 5 függőleges, a zenei rétegekbe hatoló vonal. A ritmikát könnyűzenén belül legtöbbször külön ritmushangszer hordozza (például dob), de sokszor előfordul, hogy nincs ilyen, hanem maga a kíséret lüktetése szabja meg. Az utóbbira mutatok alább videós példát, amely dalban a ritmikát az egyenletes akkordkíséret biztosítja:
Legelső és legfontosabb ezzel kapcsolatos kijelentésem, hogy a ritmusszekciót kivéve majdnem az összes hangszer értelmezhető és felhasználható bármelyik zenei rétegben. Ebből következően az alábbi felsorolás csak a legáltalánosabb hangszerhasználatokat tartalmazza.
Dallam
A legtöbb szólóhangszer ebben a zenei rétegben mozog, például szólógitár, hegedű. De főként a klasszikus zene volt képes szinte bármelyik hangszerből szólóhangszert varázsolni. Tipikusan ilyen hangszerértelmezések a különböző versenyek (concerto), például zongoraverseny, brácsaverseny, klarinétverseny, sőt létezik nagybőgőverseny, tubaverseny is.
Kíséret
Ebben a zenei rétegben szinte bármelyik hangszer előfordulhat önmagában vagy több hangszerrel elosztottan.
Kíséret - basszus
A legtöbb basszushangszer ebben a zenei rétegben mozog, például basszusgitár, nagybőgő, tuba. Bár a basszusszekció egyértelműen a kísérethez tartozik, ám nagyon sok basszusgitár és egyéb basszusvirtuóz zenész emeli be a szólóhangszer rétegébe, egyúttal kibővítve a hangszer zenei hangtartományát is (basszusgitár például esetében megjelenik az 5-, és 6 húros basszusgitár).
Teljes zenei rétegű hangszerek
Az ilyen típusú hangszereken mindhárom (+1 ritmikai) zenei réteg egyszerre van jelen. A legtipikusabb ilyen hangszer a zongora, a klasszikus gitár és sokszor a flamenco gitár. Az alábbi videókban jól megfigyelhetjük a különböző zenei rétegeket, főként a zongoránál:
Pénzes László