Összhangzattan XVI.
Lukács-féle hármashangzat meghatározások
Lukács Gergő programozó hallgatónak...
...az előző fejezetekben található hangzattáblázatok felhasználásával kitűnő ötlete támadt a hármashangzatok hangjainak meghatározására. Mivel a tonalitás alapjai az alapskálára építhető hármashangzatok, ezért néha szükséges ezeket a hangokat külön-külön is meghatározni és erre a táblázatok kiválóan alkalmasak. A megoldások voltaképpen már önmagukban is igen könnyen elérhetők, bár kis másolási művelettel, valamint színezéssel mindez még plasztikusabbá vált.
Dúr-hármashangzatok
A színezett táblázatból könnyen megállapíthatók a tonalitást alkotó hármashangzatok hangjai, hiszen maga a színezés voltaképpen 2 terclépést reprezentál; például C-dúr hármashangzat esetében C-E-G, 4b előjegyzésű Asz-dúr hármashangzat esetében Asz-C-Esz lesz ez a 2 terclépés.
Az eljárás tehát minden esetben ugyanaz: mindig 3 oszlop 2 köztes (itt színezetlen) oszloppal.
A táblázat jobb fele (1.-2.-3..., stb.) valójában azonos a bal felével, csupán azért illesztettem őket egymás mellé, hogy a hangokat a magasabb skálafoktól kezdődően (még pontosabban: már a 4. foktól felfelé) is le tudjuk olvasni.
Moll-hármashangzatok
Harmonikus-moll hármashangzatok
A tonalitás alaphangzásai más hangokkal tovább "hígíthatók", ezt főként a modern jazz szereti kihasználni. Ilyen esetben az akkordépítkezésnél a legegyszerűbb eljárás nem 2, hanem 3 terclépést felhasználni. Ezt a +1 terclépést könnyen tudjuk ábrázolni a táblázatokban +1 oszlop kiszínezésével.
Az eljárás tehát négyeshangzatok esetében: mindig 4 oszlop 3 köztes (itt színezetlen) oszloppal.
Dúr-négyeshangzatok
Harmonikus-moll négyeshangzatok
Pénzes László