Összhangzattan V.
A jelen, Összhangzattan című és az Improvizáció című fejezetcsomagokban nagyon pontosan ismertettem a tonalitás legegyszerűbb törvényszerűségeit, közvetve a TSDT-képlet értelmét és az improvizáció során betöltött funkcióját. Itt megadom a lehetséges hangzatépítkezéseket az összes hangnemre. A színek a már megszokott módon:
-
1. fok - tonika
-
4. fok - szubdomináns
-
5. fok - domináns
Az érthetőség végett először nézzük meg az alapértelmezett C-dúr skálát a reá építhető hármashangzatokkal:
A fenti kotta az alábbi táblázat első 2 sora. A hangzat jellege és fokszáma a színezett fejlécben van megnevezve:
A további lehetséges hangnemekben:
Észrevehetjük, hogy például 5# H-dúr hangnemben, annak 7. fokában van egy Aisz hangunk. Ez a módosítás úgy jött létre, hogy az A hangot egy félhanggal felemeltük (#). Ha viszont az A hang után lévő H hangot félhanggal leszállítjuk (b), akkor B hangot kapunk, amely a zongorán azonos hang és (fekete) billentyű:
Jegyezzük meg, hogy ezek a hangok csakis az európai modern (Bach idejében bevezetett, bár csak fokozatosan elterjedt), úgynevezett temperált hangrendszerben azonosak, valójában tiszta, természetes hangoláskor különböző frekvenciájú hangokat kapnánk. Bár abszolút logikátlan használata, mégsem pusztult ki a hang kétféle elnevezése, sőt ezek az elnevezések zeneelméletileg nem is cserélhetők fel. Jellegzetes szintfelmérő például, amikor azt várom, hogy a tanítvány számonkéréskor összekeveri-e a kétféle hangelnevezést, mert ha igen, akkor tudom, hogy még nem érti a kapcsolódó (klasszikus) zeneelméletet.
Pénzes László