A nagybőgő XII.
A nagybőgő üres húros skálái
A kezdő nagybőgősök számára célszerű kidolgozni az üres húros, alapértelmezésben az üres húros E hangról induló alapskálákat is. Ezen skálák hatékony használatát azonban nagyon komoly zeneelméleti vizsgálódásoknak kell megelőznie. Még pontosabban: a Pénzes-féle Gitáriskola szólótechnikai részeinél, konkrétan a központi honlap az Alapskálák III. című fejezete hangnem-konvertáló táblázatának megértése nélkül ez a technikai lehetőség nem használható ki maximálisan, hiszen nemcsak 1, hanem 4 üres húrunk van, tehát itt voltaképp nem 7, hanem 4 x 7 = 28 tükörképet kéne szerepeltetnünk. Ez teljesen felesleges, helyette inkább a táblázatok elmélyült tanulmányozását javasolom. Segítségképpen az aktuális táblázatot az említett fejezetből idemásolom. Az azonosítás megkönnyítése végett az E kezdőhangot világoskékkel, a dúr alaphang oszlopát pirossal, a moll alaphang oszlopát pedig zölddel jelölöm:
A skálaismertetést a már nem teljesen ismeretlen E-lokriszi skálával kezdem.
E-lokriszi - a két legáltalánosabb hangnem az F-dúr és D-moll
E-dúr - párhuzamos moll hangneme Cisz-moll
E-dór - a két legáltalánosabb hangnem a D-dúr és H-moll
E-fríg - a két legáltalánosabb hangnem a C-dúr és A-moll
E-líd - a két legáltalánosabb hangnem a H-dúr és Gisz-moll
E-mixolíd - a két legáltalánosabb hangnem az A-dúr és Fisz-moll
E-moll - párhuzamos dúr hangneme G-dúr
Tehát még egyszer az érthetőség végett: az üres húrok skálák technikai könnyítést jelentenek főként a kezdő nagybőgősök számára, hiszen a legkényelmesebb hangokkal, az üres húros hangokkal dolgozhatunk. További technikai előny, hogy ebben az esetben az alsó hangtartományon lévő, kezdők számára iszonyatos ujjtávolságú 1-2-4 nagytercek is kezelhetővé válnak. Ennek zeneelméleti megértéséhez azonban a fent említett fejezet és táblázat alapos tanulmányozása szükséges.
Pénzes László