A nagybőgő IV.
Gondolatok a nagybőgő hangolásáról
A nagybőgő alaphangolása különbözik a vele közvetlen rokoni kapcsolatban lévő vonós hangszerektől, ezek a hegedű, a brácsa és a cselló, hiszen az utóbbiak kvint hangolásától eltérően a nagybőgőé a húrok között kizárólag kvart hangolás. Talán ez a tény mutatja leginkább a hangszer alapvetően kísérő jellegét, hiszen feltételezésem szerint kvint hangoláskor a technikai skálaszerkezet sokkal kényelmetlenebb lenne. Ennek bizonyítására a nagybőgő egyesített húrtáblázatát hívjuk segítségül, amelyben sok mással együtt leolvashatók a virtuális bundok tiszta és temperált milliméteres pozíciói. A számításhoz szükséges egyetlen adat a nagybőgő menzurahossza (a kifeszített húr teljes hossza), ám mivel ez ennél a hangszernél nem standard érték, hanem gyártótól függően 1030 és 1070 milliméter között váltakozik, ezért én szemléltetésül egy jelképes 1000 milliméteres értéket vettem fel:
A táblázat használata a Temperált-e a nem temperált bundnélküli nagybőgő? című fejezetben van részletezve, itt és most csupán azt vegyük észre, hogy ilyen menzurahossznál mekkora fizikai távolságok keletkeztek. Például ha van egy üres A húrunk, akkor a következő (temperált) B hang pozíciója 56,125 milliméterre van tőle (azaz ebben az esetben a nyeregtől). Ez több mint fél deciméter, ami 1 bund esetében óriási távolság! További bizonyítékként induljunk ki egy pacsirtamezei G-dúr skálából. A nagybőgőn az optimális technikai skálaszerkezet kvart hangolás esetén (E-A-D-G) a trichord-szerkezet (ahol minden húrra 3 hang jut):
Ekkor a fenti táblázat szerint (1000 milliméteres menzurahossznál) például az E húron a G és H hangok közti temperált hangtávolság durván számolva 172 milliméter. Ez szintén nagy távolság, de láthatóan a G-dúr skála linearitása, folytonossága legalább megmarad. Kvint hangolás esetén (E-H-Fisz-Cisz) azonban már csak a tetrachord-szerkezet érvényesülhet (minden húron 4 hang)...
...a linearitás pedig csakis a tetrachord-skálaépítkezés szerint valósulhat meg. Így lesz például az E húron a G és C hangok közti temperált hangtávolság durván számolva 209 milliméter, azaz több mint 20 centiméter. Ez már roppant kényelmetlen skálaszerkezetet eredményez, valószínűleg ezért lett kvart hangolású a nagybőgő. De vegyük észre, hogy az sem ad megoldást, ha kvart hangolás esetén tetrachord-skálaszerkezetet használunk, mert ettől fizikailag lefelé nyúlik el a skálaszerkezet...
...vagy ha kvint hangolás esetén trichord-skálaszerkezetet alkalmazunk, hiszen akkor fizikailag felfelé nyúlik (G-dúr skála esetében ez a felfelé nyúlás nem ábrázolható, az alábbi skála egy H-fríg, amely tonálisan és skálaszerkezetileg a G-dúrhoz tartozik):
Pénzes László