A hegedű III.
A hegedűnek 4 db húrja van, megszólaltatásuk általában vonóval történik és a hegedű fogólapján nincsenek bundok, azaz érintők, sőt egyéb kisegítő jelzések sem. Illetve ott vannak azok, csak mi nem látjuk őket. Erre a megoldás, hogy annyit gyakorolunk ezen a páratlan szépségű hangszeren, amíg kívülről és vakon nem fog menni a dolog...
Nos, mindeddig ez igazán műkedvelő bevezetés volt!
A hegedű üres húros hangjai...
G - D - A - E
...amelyek alapján könnyen felfedezhetjük a kvint alaphangolást. Ezen hangok a kottán belül...
...majd a teljes zenei hangtartományban (amelyben a klasszikus zeneelméleti és a modern, MIDI-elnevezés van egyesítve)...
-
Szubkontra = A0-H0
-
Kontra = C1-D1-E1-F1-G1-A1-H1
-
Nagy = C2-D2-E2-F2-G2-A2-H2
-
Kis = C3-D3-E3-F3-G3-A3-H3
-
Egyvonalas = C4-D4-E4-F4-G4-A4-H4
-
Kétvonalas = C5-D5-E5-F5-G5-A5-H5
-
Háromvonalas = C6-D6-E6-F6-G6-A6-H6
-
Négyvonalas = C7-D7-E7-F7-G7-A7-H7
-
Ötvonalas = C8
...ahol:
G3 - D4 - A4 - E5
195,997 - 293,664 - 440 - 659,255 Hz
A központi honlap Egyéb hangszerek hangolása című fejezetcsomagjában a hegedűn kívül további hangszerek hangolása is elérhető, illetve ha hegedűnket fülre szeretnénk behangolni, akkor ellapozhatunk az Egyéb hangszerek hangolása fülre III. - Hegedű című fejezethez.
Most pedig nézzünk skálaszerkezeteket, konkrétan a Pénzes-féle tükörkép-módszer szerint 1 oktávon, az OSIRE (OVRE) nevű komplex skálarendszerező és skálavariációs szoftverrel felvázolva, amely során nemcsak az üres húrokat, hanem a törzshangokat, a zongora fehér billentyűit is le tudjuk olvasni...
...végül mindez 2 oktávon...
...ahol természetesen a legfelső vonal jelenti a hangmagasságban legalsó, legmélyebb G húrt. A tükörkép-módszer a (jobbkezes) hegedű tartása esetén is működik; az az igazság, hogy én -nem számítva egy említésre alig érdemes, drámai hangulatú aluljárós tapasztalatot-, még nem láttam balkezes hegedűst.
A hangszertartás és a tükörkép-módszer ötvözését úgy tudjuk leellenőrizni, ha (jobbkezes) gitárunkat hegedűszerűen tartjuk és utána rá is szokunk erre a nagyon praktikus és kényelmes tartásra ☺:
Most jön viszont a kényes pont, hiszen a hegedűn nincsenek érintők!
Ám az OVRE, mint módosított OSIRE képes lekezelni ezt a változást is. Míg a gitáron ugyanis a hangokat a (temperált) érintők mögött kell lefognunk, addig a hegedűn pontosan a (virtuális) érintőkön.
A fogólap érintői igazodnak a húrhoz és nem fordítva, mert a hang a húron keletkezik! Ezen állítást igazolja a hegedű érintőnélkülisége.
Sőt, a zenei rendszer szintén ugyanaz, erre a legelső bizonyíték a hegedű egyik nagyon távoli, mára szinte teljesen elfeledett rokona, a viola di gamba, amely tökéletes átmenet az "érintővel való felszereltség" és érintőnélküliség között:
Ezen "félig-meddig"-elv modernkori megtestesülése egy különleges akusztikus gitárfajta (angol nevén semifretless guitar, amelyet nagyon erőltetetten "közepesen bundnélküli" gitárnak lehetne fordítani)...
...ahol az alsó 3, mélyebb húr alatt szintén nincs bundozás.
Másfelől bizonyos szabályok ismeretében minden egyes hangot ki tudunk számolni és modellezni. Először hívjuk segítségül a felharmonikus szabályokat. Az első és legfontosabb, hogy minden kifeszített és zenei hang kibocsátására képes húr mértani közepén megjelenik az üres húr 1., valamint negyedeinél a második 2. felharmonikusai (erről részletesen írok a Temperált hangrendszer fejezetcsomag Ádám, az első zenei zseni című fejezetében):
Az alábbi képen a fehér nyíl mutatja a kifeszített húrok (azaz a menzúra) mértani közepét (csak becslés; szemmértékkel én jelöltem be):
Nem modellezem, de ugyanakkor a kifeszített húrok mértani harmadainál (amiből tehát szintén 2 van), megjelennek az alaphang kvintjei is. A tükörképen ezen nevezetes pontok:
-
kvartpont, balról az 1. pont az 5. virtuális érintő alatt,
-
kvintpont, balról az 2. pont a 7. virtuális érintő alatt,
-
oktávpont, balról az 3. pont a 12. virtuális érintő alatt.
A fenti tükörkép-ábrán a matematikai arányok, azaz a hangok konkrét lefogási helyei láthatóan torzultak, ám ez azért van, mert a tükörkép érintői hangmagasságban felfelé nem kisebbednek. De gitáron (és hegedűn) nyugodtan leellenőrizhetjük az ábra állításait.
A fenti hangbeazonosítással az a probléma, hogy ez az elv nem mindig, sőt többségében határozottan nem működik az európai temperált hangrendszerben. Ezen probléma lehetséges megoldásairól részletesen írok a következő, a Temperált-e a nem temperált hegedű? című fejezetben.
Pénzes László