A hegedű VI.

A hegedű alapskálái

 

A-dúr

A-dór

A-fríg

A-líd

A-mixolíd

A-moll

A-lokriszi

 

A-dúr - teljes

A-dúr

H-dór

Cisz-fríg

D-líd

E-mixolíd

Fisz-moll

Gisz-lokriszi

A-dúr 14. fekvésben

 

A hegedű kvint hangolása azt jelenti, hogy a húrok között mindig kvint hangköznyi különbség van, mert G " D " A " E; leellenőrizhetjük ezt is a gitáron kvintek egymás utáni lefogásával (G-D-A-E):

 

A kvint hangolás azt jelenti, hogy a húrok között mindig kvint hangköznyi különbség van, mert G " D " A " E; leellenőrizhetjük ezt is a gitáron kvintek egymás utáni lefogásával (G-D-A-E)...

 

Ez a hangolási mód azonban meg fogja változtatni az  összes skála technikai szerkezetét. Ha a húrok kvint hangolásúak, egy dúr-skála első próbálkozással, azaz a gitárnál megszokott trichord-skálaépítkezés erőltetésével (1 húron 3 hang) így oldható meg (A-dúr skálán szemléltetve és 14. fekvésből indítva, hogy kiférjen a visszafelé való araszolgatás):

 

A-dúr skála 14. fekvésből indítva - trichord szerkezet

 

Nem hiszem, hogy ez kielégítené a fanatikus Zathureczky-, és Ojsztrah-követőket. Ennél sokkal valószínűbb, hogy a dúr-skála optimális skálaszerkezete (és persze később látni fogjuk, hogy a többi alapskáláé is) a tetrachord (1 húron 4 hang):

 

A-dúr skála 14. fekvésből indítva - tetrachord szerkezet

 

Pentatónia esetén szintén megváltozik az optimális technikai skálaszerkezet: bichord-ból átmegy trichord-ba (A-moll pentaton)...

 

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-pentaton - bichord

 

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-pentaton - trichord

 

Tehát felvázoltuk az optimális technikai skálaszerkezetet a kvint hangolású vonós hangszerek esetében. Ebből következően nézzük át a hegedűre vetített alapskálákat! A skálákat A hangról indítva vázolom fel, hogy jól megfigyelhessük a skálák vizuális szerkezeteit. Emlékeztetőül az alapskálák belső (globális zeneelméleti) szerkezetei:

  • Dúr - 2 egész – 1 fél – 3 egész – 1 fél

  • Dór - 1 egész – 1 fél – 3 egész – 1 fél – 1 egész

  • Fríg - 1 fél – 3 egész – 1 fél – 2 egész

  • Líd - 3 egész – 1 fél – 2 egész – 1 fél

  • Mixolíd - 2 egész – 1 fél – 2 egész – 1 fél – 1 egész

  • Moll - 1 egész – 1 fél – 2 egész – 1 fél – 2 egész

  • Lokriszi - 1 fél – 2 egész – 1 fél – 3 egész

A-dúr

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-dúr

 

A-dór

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-dór

 

A-fríg

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-fríg

 

A-líd

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-líd

 

A-mixolíd

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-mixolíd

 

A-moll

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-moll

 

A-lokriszi

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-lokriszi

 

A skálák abszolút szerkezetének felvázolása után most azt nézzük meg, hogy a fenti 7 alapskála miképpen illeszkedik egymáshoz. Kiindulópontunk szintén a 2. fekvéses A-dúr skála, mert a hegedű legalsó hangja, azaz üres húrja G, így ez a skála kényelmesen bemutatható. Először az A-dúr teljes skála...

 

A-dúr - teljes

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-dúr - teljes

 

...tehát ezt az egységes skálamasszát kell nekünk optimális skálaszerkezetekre bontatunk:

 

A-dúr

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-dúr

 

H-dór

Pénzes-féle hegedű tükörkép - H-dór

 

Cisz-fríg

Pénzes-féle hegedű tükörkép - Cisz-fríg

 

D-líd

Pénzes-féle hegedű tükörkép - D-líd

 

E-mixolíd

Pénzes-féle hegedű tükörkép - E-mixolíd

 

Fisz-moll

Pénzes-féle hegedű tükörkép - Fisz-moll

 

Gisz-lokriszi

Pénzes-féle hegedű tükörkép - Gisz-lokriszi

 

A-dúr - 14. fekvésben

Pénzes-féle hegedű tükörkép - A-dúr - 14. fekvésben

 

Láthatjuk, hogy ezt nagyon szépen tudtuk megtenni, éppen ezért levonhatjuk azon következtetésünket, miszerint (vonós) szólótechnika esetében a kvint hangolás adhatja az optimális skálaszerkezetet.

A Hegedű alapskálái mind a 12 hangnemre című fejezetben az összes lehetséges alapskála-szerkezet fel van vázolva.