A cselló IV.

A végtelenített csellóskála

 

Ezen rész gondolatai lényegében azonosak a hegedűs és a brácsás fejezetekben felvázolt végtelenített vonósskálával, ezért a szöveget csellóra átírva és kis változtatásokkal idemásolom.

 

Az alapskálák a kvint hangolású vonós hangszereken a fenti optimális szerkezetekben vannak megoldva, ettől természetesen a cselló sem kivétel. A vonós hangszerek közül kivételt képez a nagybőgő, mert kvart hangolású, így arra a standard hangolású gitár alapskálái és a hozzájuk fűződő sok, Pénzes-féle szakmai értekezés egy az egyben rácuppantathatók.

 

Ezután nézzük meg a végtelenített vonósskálát! Ebben a megaszerkezetben olyan dolgokat fogunk felfedezni, ami még eddig soha senkinek nem sikerült! A felvázolás egy virtuális 24 húros hegedűn történik. A skálát felső fekvésből kezdem, mert már előre látom, hogy visszafelé fog araszolni. Tehát nem csinálunk mást, mint az eddig külön vizsgált skálaszerkezeteket logikusan egymás alá illesztjük.

Mivel 7 különböző skálaszerkezetünk van (ez az ismertetett 7 alapskála) és a tetrachord-skálaépítés miatt 1 alapskála 2 húron már megjeleníthető, ezért voltaképpen elég 8 húrnyi tetrachord-ot összeilleszteni, hogy kijöjjön mindegyikre a teljes skálaszerkezet:

 

 

Tehát a fenti szerkezetben a hegedű alapskálái a megaszerkezet 2 húros szeletei. A skálák elhelyezkedése fizikailag fentről lefelé haladva:

Most pedig totalitárius szemléletben essünk neki egy még nagyobb mega-skálaszerkezetnek! Voltaképpen több tükörképet is felhasználhatnánk, de a következtetések levonására elég lesz a 24 húros tükörkép-komplexum:

 

Láthatóan a megaszerkezetnek gyönyörű, homogén mintázata van. Sokkal homogénebb, mint a kvart hangolású végtelenített alapskálában. Legfontosabb jellemzője az egymás alatt lévő 7 kvintlépés...

 

 

...mert ezzel a 7 kvintlépés függőleges ide-oda helyezgetésével épülnek fel a hegedűskálák. Ugyanakkor észrevehetünk egy másik szabályos szerkezetet is: ez 7 szűkített kvintlépésből áll, ezért ferde visszafelé és úgy tűnik, hogy ez a légypapírszerű ragasztószalag, hiszen mindegyik skála erre csatlakozik fel alulról vagy felülről:

 

 

Észrevehetjük a felfűzés rendszerét is: a szűkített kvint ragasztószalagra mindig 8 kvintfüzér csatlakozik. Bal végénél a kvintfüzér fizikailag lefelé, azaz hangmagasságban felfelé lóg (↓), a jobbvégén pedig fordítva (↑). A standard szekvencia a ragasztószalagon, balról indulva (a nyilak tehát a kvintfüzérek lógásának irányát mutatják):

 

↓ ↑ ↓ ↑ ↓ ↑ ↓ ↑

 

Az OVicRE a csellótechnikában

 

A saját gyártmányú, eredetileg az optimális gitártechnika kigyakorlására szánt skálarendszerező és skálavariációs szoftver, az OSIRE alapelvét tekintve és kezelési felületében kissé átalakítva alkalmas az optimális csellótechnika kigyakorlására is. Ebben az esetben azonban már a neve OVicRE, azaz Optimal Violoncello-technics' Regular Exerciser:

 

OVicRE - Optimal Violoncello-technics' Regular Exerciser

 

Az alapelv itt is ugyanaz: egy tetszőleges skálához egy 0-tól kezdődő növekvő számsor van hozzárendelve és a skálavariáció ilyen módon lesz a program által megszólaltatva. Ezáltal az OVicRE a teljes zenei és egyéb skálarendszerezésen felül szintén a matematikai skálavariációk komplex begyakoroltatójává válhat. Például az OVicRE C-dúr pentaton esetében a következő hozzárendelést végzi el...

 

0. C

1. D

2. E

3. G

4. A

 

...C-dúr skála esetén pedig...

 

0. C

1. D

2. E

3. F

4. G

5. A

6. H

 

...és a skálavariáció során ezen hozzárendelés alapján variálja a kiválasztott skálát. További részletek az OSIRE oldalain tanulmányozhatók.