A cselló Ia.
Hangolás
A cselló 4 húrjának konkrét (temperált) zenei frekvenciái:
C - G - D - A
65,4 - 97,99 - 146,83 - 220 Hz
Az alaphangolás az ötvonalas kottában csakis basszuskulcsban ábrázolható:
Láthatjuk, hogy a cselló legalsó C hangja pontosan 2 oktávval van mélyebben attól a középregiszterű, egyvonalas C hangtól (261,62 Hz), amelyikről az általános iskolában azt tanultuk, hogy "ő a dó az 1. pótvonalon":
Az alábbi lista egyesíti a klasszikus zeneelméleti (zongorás) és a MIDI-szabványhoz köthető hangelnevezéseket. A hangolandó húrok sárgával, az egyvonalas C (zongora középrész) világoskékkel, a normál zenei A hang pedig (440 Hz) pirossal van jelölve.
-
Szubkontra = A0-H0
-
Kontra = C1-D1-E1-F1-G1-A1-H1
-
Nagy = C2-D2-E2-F2-G2-A2-H2
-
Kis = C3-D3-E3-F3-G3-A3-H3
-
Egyvonalas = C4-D4-E4-F4-G4-A4-H4
-
Kétvonalas = C5-D5-E5-F5-G5-A5-H5
-
Háromvonalas = C6-D6-E6-F6-G6-A6-H6
-
Négyvonalas = C7-D7-E7-F7-G7-A7-H7
-
Ötvonalas = C8
C2 - 65,406 Hz
G2 - 97,998 Hz
D3 - 146,832 Hz
A3 - 220 Hz