A cselló II.
Alapskálák
Mivel a csellón szintén nincsenek bundok, más néven érintők (illetve vannak, csupán azok virtuálisak), a hangokat a hegedűhöz hasonló módon a bundok-érintők helyein kell lefognunk. A hegedű legalsó húrja G, ezért a tükörképek ott A hangról indított skálákat mutatnak. Ez csupán egy kényelmi választás volt. A cselló legalsó C hangja miatt itt a skálák D hangról lesznek indítva, ráadásul függőlegesen, hiszen a cselló fogólapja ilyen módon helyezkedik el. A Pénzes-féle tükörkép a virtuális érintők helyeit sematikusan, azaz torzítottan mutatja, ám az egyesített húrtáblázat és egy kis vájt fül segítségével könnyen megtalálhatjuk a hangszeren a pontos zenei hangokat és skálákat. Erre én vagyok a tanú: a múltkoriban egy kezem ügyébe akadt csellón -tulajdonosának legnagyobb meglepetésére-, 10 perc után (egy kis vonókezelési gyakorlat) már le is játszottam az alábbi D-dúr skálát. Ebben semmi emberfeletti produkció nem volt, csupán rendszerezett és logikus Pénzes-féle módszertan. Köszönöm Pénzes László ☺!
Technikai érdekesség, hogy a csellótechnika húrlefogásként használja a hüvelykujjat is, ezt a kottában o vagy P (pouce - hüvelykujj), vagy C.T. (capo tasto - főérintő) jelöli.
Mindezek után lássuk a legfontosabb 7 alapskálát a cselló-tükörképeken!
A fenti alapskála-megközelítés a 7 alapskálát külön-külön vizsgálja, mindegyiket D hangról indítva. Az egyesített alapskála-táblázat segítségével könnyen be tudjuk illeszteni a globális skálarendszerbe. Nincs más dolgunk, mint a táblázatban kijelölni az összes D hangot. Ekkor a cselló a globális skálarendszer szempontjából teljesen "lefedetté", azaz átláthatóvá vált:
Most pedig megnézzük a 7 alapskálát egyetlen tonalitásba összezsúfolva. Ilyen esetben érdemes a legalsó húr közeli alaphangnemet választanunk. Mivel nem akartam a választott alaphangnemet üres húrról indítani, ezért legyen a tonalitás D-dúr és a hozzá tartozó 6 alapskála. Az összefüggéseket igen könnyű szemléltetnünk az alapskála-táblázat segítségével:
Pénzes László