A brácsa IV.

A végtelenített brácsaskála

 

A végtelenített vonósskála

Az OViRE a brácsatechnikában

 

Véleményem szerint tehát az alapskálák a kvint hangolású vonós hangszereken a fenti optimális szerkezetekben vannak megoldva. A vonós hangszerek közül kivételt képez a nagybőgő, mert kvart hangolású, így arra a gitár alapskálái és a hozzájuk fűződő sok, Pénzes-féle szakmai értekezés egy az egyben rácuppantathatók.

Ezután nézzük meg a végtelenített vonósskálát! Ebben a megaszerkezetben olyan dolgokat fogunk felfedezni, ami még eddig soha senkinek nem sikerült! A felvázolás egy virtuális 24 húros hegedűn történik. A skálát felső fekvésből kezdem, mert már előre látom, hogy visszafelé fog araszolni. Tehát nem csinálunk mást, mint az eddig külön vizsgált skálaszerkezeteket logikusan egymás alá illesztjük.

Mivel 7 különböző skálaszerkezetünk van (ez az ismertetett 7 alapskála) és a tetrachord-skálaépítés miatt 1 alapskála 2 húron már megjeleníthető, ezért voltaképpen elég 8 húrnyi tetrachord-ot összeilleszteni, hogy kijöjjön mindegyikre a teljes skálaszerkezet:

 

 

Tehát a fenti szerkezetben a brácsa alapskálái a megaszerkezet 2 húros szeletei. A skálák elhelyezkedése fizikailag fentről lefelé haladva:

Most pedig totalitárius szemléletben essünk neki egy még nagyobb mega-skálaszerkezetnek! Voltaképpen több tükörképet is felhasználhatnánk, de a következtetések levonására elég lesz a 24 húros tükörkép-komplexum:

 

Láthatóan a megaszerkezetnek gyönyörű, homogén mintázata van. Sokkal homogénebb, mint a kvart hangolású végtelenített alapskálában. Legfontosabb jellemzője az egymás alatt lévő 7 kvintlépés...

 

Legfontosabb jellemzője az egymás alatt lévő 7 kvintlépés...

 

...mert ezzel a 7 kvintlépés függőleges ide-oda helyezgetésével épülnek fel a brácsaskálák. Ugyanakkor észrevehetünk egy másik szabályos szerkezetet is: ez 7 szűkített kvintlépésből áll, ezért ferde visszafelé és tűnik, hogy ez a légypapírszerű ragasztószalag, hiszen mindegyik skála erre csatlakozik fel alulról vagy felülről:

 

Ez a légypapírszerű ragasztószalag, hiszen mindegyik skála erre csatlakozik fel alulról vagy felülről...

 

Hát ez fantasztikus! Ezt tényleg nem láttam előre! Köszönöm Pénzes-féle módszertan!

 

Észrevehetjük a felfűzés rendszerét is: a szűkített kvint ragasztószalagra mindig 8 kvintfüzér csatlakozik. Bal végénél a kvintfüzér fizikailag lefelé, azaz hangmagasságban felfelé lóg (↓), a jobbvégén pedig fordítva (↑). A standard szekvencia a ragasztószalagon, balról indulva (a nyilak tehát a kvintfüzérek lógásának irányát mutatják):

 

↓ ↑ ↓ ↑ ↓ ↑ ↓ ↑

 

Az OViRE a brácsatechnikában

 

A saját gyártmányú, eredetileg az optimális gitártechnika kigyakorlására szánt skálarendszerező és skálavariációs szoftver, az OSIRE alapelvét tekintve nyilvánvalóan alkalmas az optimális brácsatechnika kigyakorlására is. Ebben az esetben azonban már a neve OViRE lesz.

 

 

A legfontosabb alapelv itt is ugyanaz: egy tetszőleges skálához egy 0-tól kezdődő növekvő számsor van hozzárendelve és a skálavariáció ilyen módon lesz a program által megszólaltatva. Ezáltal az OViRE a teljes zenei és egyéb skálarendszerezésen felül szintén a matematikai skálavariációk komplex begyakoroltatójává válhat. Például az OSIRE (és OViRE) C-dúr pentaton esetében a következő hozzárendelést végzi el...

 

0. C

1. D

2. E

3. G

4. A

 

...C-dúr skála esetén pedig...

 

0. C

1. D

2. E

3. F

4. G

5. A

6. H

 

...és a skálavariáció során ezen hozzárendelés alapján variálja a kiválasztott skálát.