A brácsa II.

Alapskálák

 

D-dúr

D-dór

D-fríg

D-líd

D-mixolíd

D-moll

D-lokriszi

 

D-dúr - teljes

D-dúr

E-dór

Fisz-fríg

G-líd

A-mixolíd

H-moll

Cisz-lokriszi

D-dúr - 14. fekvésben

 

A brácsa kvint hangolása azt jelenti, hogy a húrok között mindig kvint hangköznyi különbség van, mert C " G " D " A; leellenőrizhetjük ezt is a gitáron kvintek lefogásával:

 

A kvint hangolás azt jelenti, hogy a húrok között mindig kvint hangköznyi különbség van, mert C " G " D " A; leellenőrizhetjük ezt is a gitáron kvintek lefogásával...

 

Ez a hangolási mód azonban meg fogja változtatni az alapskálák technikai szerkezetét. Ha a húrok kvint hangolásúak, egy dúr-skála első próbálkozással, azaz a gitárnál megszokott trichord-skálaépítkezés erőltetésével (1 húron 3 hang) így oldható meg (D-dúr skála 14. fekvésből indítva, hogy kiférjen a visszafelé való araszolgatás):

 

D-dúr skála 14. fekvésből indítva - trichord-szerkezet

 

Ennél sokkal valószínűbb, hogy a dúr-skála optimális skálaszerkezete (és persze később látni fogjuk, hogy a többi alapskáláé is) a tetrachord (1 húron 4 hang):

 

D-dúr skála 14. fekvésből indítva - tetrachord-szerkezet

 

Tehát felvázoltuk az optimális technikai skálaszerkezetet a kvint hangolású vonós hangszerek esetében. Ebből következően nézzük át a brácsára vetített alapskálákat! A skálákat D hangról indítva vázolom fel, hogy jól megfigyelhessük a skálák vizuális szerkezeteit. Emlékeztetőül az alapskálák belső (zeneelméleti) szerkezetei:

D-dúr

Pénzes-féle brácsa tükörkép - D-dúr

 

D-dór

Pénzes-féle brácsa tükörkép - D-dór

 

D-fríg

Pénzes-féle brácsa tükörkép - D-fríg

 

D-líd

Pénzes-féle brácsa tükörkép - D-líd

 

D-mixolíd

Pénzes-féle brácsa tükörkép - D-mixolíd

 

D-moll

Pénzes-féle brácsa tükörkép - D-moll

 

D-lokriszi

Pénzes-féle brácsa tükörkép - D-lokriszi

 

A Pénzes-féle módszertanban már megszokott módon, azaz egyetlen, logikusan összeállított táblázat formájában képesek vagyunk felvázolni azt a 7 hangnemet, amelybe a fenti 7, D hangról indított skála hozzátartozik. A dúr középbarna színnel, a moll világoskék színnel van jelölve:

 

Egyesített alapskála-táblázat

 

A skálák abszolút szerkezetének felvázolása és hangnemeikbe való beillesztésük után most azt nézzük meg, hogy a fenti 7 alapskála miképpen illeszkedik egymáshoz. Kiindulópontunk szintén a 2. fekvéses D-dúr skála, mert a brácsa legalsó hangja, azaz üres húrja C, így ez a skála kényelmesen bemutatható. Először a D-dúr teljes skála...

 

D-dúr - teljes

Pénzes-féle brácsa tükörkép - D-dúr - teljes

 

...tehát ezt az egységes skálamasszát kell nekünk optimális skálaszerkezetekre bontatunk:

 

D-dúr

Pénzes-féle brácsa tükörkép - D-dúr

 

E-dór

Pénzes-féle brácsa tükörkép - E-dór

 

Fisz-fríg

Pénzes-féle brácsa tükörkép - Fisz-fríg

 

G-líd

Pénzes-féle brácsa tükörkép - G-líd

 

A-mixolíd

Pénzes-féle brácsa tükörkép - A-mixolíd

 

H-moll

Pénzes-féle brácsa tükörkép - H-moll

 

Cisz-lokriszi

Pénzes-féle brácsa tükörkép - Cisz-lokriszi

 

D-dúr - 14. fekvésben

Pénzes-féle brácsa tükörkép - D-dúr - 14. fekvésben

 

Láthatjuk, hogy ezt nagyon szépen meg tudtuk tenni, éppen ezért levonhatjuk azon következtetésünket, miszerint (vonós) szólótechnika esetében a kvint hangolás adhatja az optimális skálaszerkezetet.