A hónap zongoraműve

 

A későbbiekben -főként Johann Sebastian Bach munkásságára gondolva-, szándékomban áll orgona-, és csembalóműveket is kijelölni.

 

2014. december

Hát persze, hogy a hónap zongoraműv(ész)e a 11 éves Boros Misi! Az Általa előadott zongoramű a Magyar Virtuózok döntőjében Joseph Haydn D-dúr zongorversenyének (No. 11) egyik tétele volt. Én legutoljára Wolfgang Amadeus Mozartnál láttam a játékosan gyermeki, mégis elképesztően mély kreativitásnak ilyen magas fokát.

A hónap zeneművének szerzője decemberben pedig csakis Johann Sebastian Bach lehet. Én mindig megdöbbenek, hogy a Mester mennyire termékeny volt. Egyik szórakozásom, hogy beírom a YouTube keresőjébe: "Bach BWV + véletlenszám 0 és kb. 1100 között" és belehallgatok a zeneműbe. Nagyjából így akadtam rá az alábbi korálelőjátékra, címe: Schmücke dich o liebe Seele - BWV 654.

Tökéletes ünnepi hangulata van, minden vallástól függetlenül igazi halk ima. Boldog ünnepeket!

2014. november

Örömteli esemény volt számomra a senki által nem nézett "közszolgálati" MTV1 csatornán a Magyar Virtuózok című tehetségkutató műsor. Már a zsűri tagja is nemzetközileg elismert szakemberek és muzsikusok, a fellépő ifjú tehetségek többsége pedig egyszerűen fantasztikus. Igazából a zsűri lehetetlen helyzetben van, hiszen miképpen lehetne egy zongoristát és egy klarinétost egymással szakmailag összehasonlítani, marad tehát a jól ismert szubjektív vélekedések tömkelege. Nekem a zenei mélység miatt a 17 éves Szilasi Dávid Szkrjabin-értelmezése tetszett a legjobban, mert úgy érzem, hogy Dávid már megértett valamit a világból és ezt a felismerést a zenén keresztül képes volt közvetíteni felénk. Köszönjük Dávid!

A 2 előadott mű szerzője Alexander Szkrjabin (1872-1915) rendkívül furcsa és ellentmondásos életet élt. Zenei zseniként Rahmanyinovval együtt indult pályafutása. Élete első felében főként Chopintől ihletett, de jellegzetesen orosz romantikával átitatott zongoraműveket komponált, 1898 körül azonban Kelet misztikumának megismerével zenéjében, sőt személyiségében is jelentős változás állt be. Erkölcsi érzéke sajnos nem követte vallásos misztikusságát és később sok amorális cselekedetet követett el (gyakorlatilag megőrült), például arra hivatkozva, hogy "áldozatot hoz művészetnek" hagyta el feleségét és 4 gyermekét egy férjes asszony kedvéért, illetve hatalmas botrány kerekedett abból is, hogy megerőszakolta egyik volt tanítványát. Talán ő volt a legelső, aki a zene és a színek egyesítésével kísérletezett, ezzel kapcsolatban egy táblázatot is szerkesztett, amelyben minden egyes (nem temperált) félhanghoz (valójában az egész kvint-kvartkörhöz) külön színt rendelt hozzá; érdekességképpen ebben a táblázatban a normál zenei A hang 447 Hz-es rezgésszámot és zöld színt kapott.

 

Alexander Szkrjabin (1872-1915)

Forrás - Source: www.sequenza21.com/2010/10/colorful-music

 

A Prométheusz - a tűz költeménye című mű extáziskereső komponistája végül banális betegségben halt meg: vérmérgezést kapott.

 

A híres, csakis kvart hangközökből álló Szkrjabin-akkordról néhány éve a Pénzes-féle Gitáriskola is írt kellő részletességgel, amely a központi honlap Egyéb egzotikus skálák című fejezetében tanulmányozható.

 

2014. október

A YouTube-on elérhető felvételek közül én először Schiff András által feljátszott verziót választottam Bartók Béla Táncszvit-jének (1923) zongoraátiratai közül. Nem szándékozom saját komolyzenei tapasztalataimat referenciaként beállítani (magyarán nem akarok okoskodni), de számomra a Schiff-féle verzió tűnt a legkoherensebb, egyúttal a legauthentikusabb változatnak; kivéve persze Sándor György felvételét, akit később találtam meg és aki tudvalevőleg Bartók-tanítvány volt. Mindkét művész a lehető leghitelesebben interpretálja Bartók sajátos zongoraértelmezését, amely -híján minden romantikus színezetű árnyalatnak-, a zongorára elsődlegesen ütőhangszerként tekintett. Mindemellett elképesztően bonyolult, barbár ritmusokat (Allegro barbaro!), átformálódott, "átlényegült" népzenét hallhatunk olyan egységes művészi szerkezetben, amelyre nagyon sok zongorista nem képes.

2014. szeptember

Ha már alább megemlítettük az örök romantikus, Csajkovszkij (1830-1893) nevét, a hónap zongoraműve keretein belül anekdotázzunk egy kicsit a világ egyik leghíresebb zongoraművével, a Mester híres (I.) B-moll zongoraversenyével. Amikor Csajkovszkij 1874. év decemberében befejezte legújabb zeneművét, először régi barátjához és mentorához fordult. Nyikolaj Rubinstein (1835-1881), Anton Rubinstein öccse ekkoriban a moszkvai konvervatórium igazgatója és zongoratanára, egyben híres koncertező volt és Csajkovszkij legújabb zongoraművét neki ajánlotta. A meghallgatás azonban lesújtó véget ért: Rubinstein a művet játszhatatlannak minősítette, szó szerint "rossz, semmitmondó, közönséges". Rubinstein még felajánlotta, hogy ha a mű az ö igényei szerint lesz átszabva, akkor bemutatja valamelyik koncertjén, ám erre a szerző nem volt hajlandó. "Egyetlen hangot sem változtatok rajta." - szögezte le Csajkovszkij.

 

A YouTube-nak hála, az alábbi, 1962-es felvételen a művet Szjatoszlav Richter és Herbert von Karajan interpretálja nekünk a csodálatos Berlini Filharmonikusokkal egyetértésben.

2014. augusztus

Az orosz nemzeti gyökerű zene fejlődésének, vele az ebben a szellemben komponáló 5 zeneszerző (Kjui, Rimszkij-Korszakov, Borogyin, Muszorgszkij, Balakirev), az Ötök csoportjának egyik legmarkánsabb alakja Milij Balakirev (1837-1910) volt. Nélküle az orosz zene fejlődése mindenképpen más irányt vesz, bár visszapillantva jól láthatjuk, hogy Balakirev személye inkább "adminisztratív rendszerezőként" és nem pedig zeneszerzőként a meghatározó. Őmaga például nem sokra becsülte Modeszt Muszorgszkij zenéjét, amely azonban manapság sokkal népszerűbb világszerte; talán a második legnépszerűbb Csajkovszkij után. Nem sok műve maradt fenn Balakirevnek, a legismertebb egy rendkívül nehéz, virtuóz zongoradarabja, az Islamey. Az Internetnek hála, az alábbi felvételen a zenehallgatás közben a mű kottáját is tanulmányozhatjuk.

2014. július

Bocsánat a késői publikálásért, vakáció... A jövő hónapban is így lesz, mert kanárizom. E havi zongoraművünk legkedvesebb zeneszerzőm, Gustav Mahler egy kevésbé ismert zenéje: A-moll zongora kvartett. Máig nem értem, hogy a nagytotál szimfonikus hangzások mesterének hogyan jutott eszébe ilyen törékeny, bár szenvedélyes hangvételű kamaramuzsikát komponálnia.

2014. június

Hát mi lehet más dedikált mű e hónapban, mint Felix Mendelssohn Bartholdy zseniális Szentivánéji Álom című zenéje? Ráadásul ez a pazar tündérzene -az Internetnek hála-, 4 kezes zongoraátiratban is elérhető.

2014. május

Népszerűsége miatt zongoristák számára talán közhely Csajkovszkij B-moll zongoraversenyére való hivatkozás. A magam részéről egyik első komolyabb klasszikus zenei élmény volt és az is marad. Az ízlések ugyan különbözőek, ám mindenesetre szerintem a jelen pillanatban nincs meghatározóbb mű a zongorarepertoáron belül.

2014. április

Sajnos a napi aktualitás kitermeli a konkrét állásfoglalásokat is. A hónap zongoraműve a Szabadság téri félfasiszta megszállási emlékmű láttán természetesen csakis John Williams Schindler' List című "klasszikus" mértékű zongoradarabja lehet.

2014. március

Az idő sajnos még mindig bánatos és a legtöbb ember bizony ehhez idomul. Chopin mester sem volt soha annyira kiegyensúlyozott egyéniség, mint mondjuk Felix Mendelssohn-Bartholdy. Egyik bánatos hangvételű keringője az A-moll (Op. 34. No.2), amelyet először a zseniális Kocsis Zoltántól hallhattam.

2014. február

Mindenekelőtt elnézést kérek, hogy a február hónap zongoraművét csak most publikálom, de igazán nyomós indokaim vannak: ettől a hónaptól kezdve a Kanári-szigetek állandó lakosa és munkavállalója lettem. Erről a későbbiekben majd részletesen írok a központi honlapon (www.music-instrument-guitar.co.uk). A zongoraoktatás természetesen továbbra is folyamatos Magyarországon.

A szigeteken nyoma sincs az európai kultúrkörnek, de még a mediterránnak sem, ettől függetlenül mi európaiak most maradjunk Chopinnél. Egyik kedvencem híres Cisz-moll keringője (Op. 64. No.2), amely gyertyafényes, fülledt, parfümillatú keringőbálok egyik legauthentikusabb múltidézője.

2014. január

Az újév nyitószáma - telve optimizmussal és szellemi erővel-, nem is lehet más, mint Johann Sebastian Bach F-dúr toccata és fúga című mesterműve (BWV 540). Ráadásul -hála a Tisztelt Feltöltőnek-, egyúttal tanulmányozhatjuk kottáját is, megerősítve minket afelől, hogy milyen monumentális és komplex is ez a mű.